Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
képet. Ezen a képen volt egy erkélyes ház és az erkély alatt hóban állt két muzsikus. Az egyik verte a gitárját, a másik pedig kalaplevéve koldult. En úgy érzem, hogy e képpel rokon vagyok. Úgy érzem, hogy e két muzsikus én vagyok. Én verem a gitárt, a szívem húrjait, hogy meghallják odafenn és én vagyok, aki koldul is. Önöktől koldulok. Munkát, asszonyi munkát. Könnyeiket pedig hullassák bele a nemzet sorsába. ".' 3 0 Amint Tormay látogatásait - közülük is különösképp az elsőt - nagy közfigyelem kísérte, ugyancsak jelentős érdeklődés nyilvánult meg Herczeg Ferenc iránt is. S ez szinte az első sikereit követően így volt. A szekszárdiak már 1892 elején - mikor pedig még csak egykötetes író volt - nagyon kíváncsiak voltak rá, várták első nyilvános szekszárdi szereplését, felolvasóülését. De amiként a Tolnavármegye 1892. február 14i száma írta, ez egyre csak késett. Amint a lap szinte már lemondóan fogalmaz: ,,(...) ö is csak jön s másnap már megy, így bizony nagyon kevés ember láthatja színről színre s tapogathatja meg derekasan: hogy hát ez a vékonyka fiatalember teremti azokat a hatalmas dolgokat?! " n i Ezek szerint Herczeg jobbára csak rövid idejű látogatásokat tett Szekszárdon élő édesanyjánál. 13 2 Ami sok szempontból érthető is, hiszen a siker által magasra repített író sokat dolgozott ezekben az esztendőkben, és a népszerűségből kifolyólag is sok kötelezettségnek kellett eleget tennie. De Herczeg e rövidke látogatásokat is hasznosan töltötte: erről árulkodnak azon tárcacikkei, melyekben szekszárdi témákat dolgozott fel. így írt például a Szekszárdsárborgádi vasút lassúságáról, vagy Mikó György helyi plébánosról is. 13 3 Hcrczeg Ferenc úgy a maga mint testvéri: Herezcg József és annak neje síül. Geltmann Paula, valamint leányuk Paula és a rokonság neveben is mély fájdalommal tudatja, hogy .1 legjobb anya cs nagyanya özv. Báthory Elekné eiöbb özv. Herczog Ferenc József né stül. Hoffmann Lujza folyó évi julius hó 3.-án, délután i/ l5 órakor, a szent kenet szentségével megerősítve, életének 9<"*ik évében visszaadta leikél Teremtőjének. Drága halottunkat szerdán, folyó évi julius hó 6.--án déiután 5 órakor fogjuk temetni a Kerepesiufi temetőben a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint. Az engesztelő szent miseáldozalot csütörtökön, julius hó 7.-én délelőtt 10 órakor mutatjuk be a budavári koronázó főtemplomban. Budapest, 1938. juiius hó 4.--én. Áldott legyen emléke Î KOzségi temetkezési intézet I. Roham-utca 4. (A krisztinavárosi templommal ^ „„,,.,,„„„. szemben.) Telefon 1-515-87. v .... jtiHu,!';...:.» J1 30. kép: Hoffmann Lujza gyászjelentése. (Országos Széchenyi Könyvtár, Gyászjelentések gyűjteménye.) 1, 0 Tolnamegyei Újság 1927. május 21.2. 13 1 Tolnavármegye 1892. február 14. 3.; E cikk írója is elég humorosan, már-már szatirikusán közelítette meg témáját, illetve írt a szekszárdiak körében Herczeg Ferenc iránt mutatkozó felfokozott kíváncsiságról. "" Bár ifj. Hegedűs Sándor megrajzolt szoros kötődés elsősorban Herczeg és édesanya kapcsolatának két világháború közti időszakára voltjellemző, viszonyuk végig harmonikusnak volt mondható. IFJ. HEGEDŰS 1941. 13 3 TÖTTÖS 2004, illetve TÖTTŐS 2008, 32. 430
