Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
annak Szekszárdhoz kötődő szakasza. Amiképp Herczeg Ferenc élete és életműve iránt sem jelentkezett az utóbbi két évtizedben olyan (kutatói) érdeklődés, mint a legutóbbi években Tormay Cécile kapcsán mutatkozik. 7 0 Ennek eredményeként Herczeg Ferenc szekszárdi kapcsolataira, édesanyjának szekszárdi tartózkodására, itteni életére vonatkozóan jóval több bizonytalanság merül fel, még a bevezetőben jelzett kutatás elvégzése után is. így például a helyi lapban Herczeg édesanyjának halálakor, 1938-ban megjelent nekrológban arról szerezhetünk tudomást, hogy második férjével, Bátory Elekkel közel egy évtizedet töltöttek el Szekszárdon, 7 1 mielőtt gyógyszertárukat 1893. decemberében (valójában október végén) Szeghy Sándornak el nem adták. Ezt követően, amint a lap fogalmaz, „elköltöztek Versecre, a család eredeti fészkébe, ahol földbirtokot vettek magliknak. ", 7 2 Ehhez képest a szekszárdi belvárosi halotti anyakönyv egyik 1889. évi bejegyzése szerint július 25-én hunyt el Bátory Elek gyógyszerész neje, Torna Ilona. A 36 éves asszonyt a Dunaföldvárhoz közel eső Előszállás pusztán, családjának sírboltjában temették el. 7 3 Tehát még továbbra is kérdés, hogy hány évet töltött Herczeg édesanyja, Hoffmann Lujza Szekszárdon, hiszen Bátory nejének 1889. évi halála ismeretében nehezen elképzelhető, hogy már 1889 előtt is élt volna - pláne hosszabb ideje - a városban, 7 4 ha csak úgy nem, hogy Bátory külön élt feleségétől. Hoffmann Lujzának 1889 utáni Szekszárdra költözését 7 5 valószínűsíti Herczeg Ferenc önéletírása is, már amennyire a verseci rokonsággal, valamint édesanyjával kapcsolatban elszórtan szereplő információkból lehet következtetni. 7 6 A Tolnamegyei Újság nekrológjából Hoffman Lujzához hasonlóan Bátory kapcsán is verseci származást lehet kiolvasni, ami korántsem bizonyos. Mindenesetre az erősen valószínű, hogy Hoffmann Lujza és Bátory ismeretsége szakmai kapcsolatokra vezethető vissza, hiszen - mint köztudott - Herczeg Ferenc édesapja, Hoffmann Lujza első félje, Herzog Ferenc József szintén patikus volt, igaz, hogy a Szekszárdtól meglehetősen távol fekvő délvidéki Versecen. Mint látható, annak van nagyobb valószínűsége, hogy Hoffmann Lujza csak az 1880-as és 1890-es évek fordulóján került Szekszárdra, azonban a hivatkozott újságcikkben jelölt 1880-as évek eleji, illetve az évtized első felére eső Szekszárdra költözésnek is meg lenne a személyes, illetve a Herzog család történetében gyökerező magyarázata. Herzog Ferenc József halála. Hoffmann Lujza özvegysége Hoffmann Lujza Szekszárdra költözését ugyanis életének egy viszontagságos periódusa előzte meg, ami nem nélkülözte a krízishelyzeteket sem. Annak ellenére, hogy féijével egyetemben a város tehetős családjaiból származtak - Herzogok több nemzedékre visszamenőleg gyógyszerészek voltak, illetve övéké a Bánság egyik legnagyobb selyemgombolyítója, míg a Hoffmannok pedig jól menő építési vállalkozók voltak 7 7 -, illetve ők maguk is a város vagyoni elitjéhez tartoztak, a család anyagi helyzete az 1870-es évek második felére igencsak megbillent. Ez persze szorosan összefüggött azzal, hogy Herzog Ferenc József - a 1 1 Herczeg Ferenccel kapcsolatban Németh G. Bélának a Herczeg Ferenc emlékezései kötetekben megjelent bevezető tanulmányai mellett egy tanulmánykönyv emelkedik ki, azt is a Vajdaságban adták ki. Az 1998-2002 között róla rendezett előadássorozat anyaga a Herczeg Ferenc tanácskozások 1998-2002. címmel 2003-ban Újvidéken, az Atlantisz Kiadó gondozásában jelent meg. 7 1 Ahogy az újság írja: .,(...) nagyasszony a férjével, Báthory Elek gyógyszerésszel, a Béla király gyógyszertár tulajdonosával a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben közel egy évtizedet töltött Szekszárdon és a megyeszékhely, valamint a környék úri társadalmának köztiszteletben álló tagja volt." Tolnamegyei Újság 1938. július 6. 3. A szóban forgó cikk teljes egészében olvasható a tanulmány végén lévő függelékben. 2 Tolnamegyei Újság 1938. július 6. 3. 7 1 TMOL, Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, Szekszárdi római katolikus hitközség i.; Az adatért köszönet illeti Rúzsa Éva főlevéltárost, aki más esetekben is készségesen segítette a kutatást. 7 4 Pedig a nekrológ fogalmazása, miszerint Hoffmann Lujzát „több mint ötven évvel ezelőtt nagy csapás is ért Szekszárdon, mert itt halt meg egyik leánya", arra utal, hogy már 1889 előtt a városban élt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szekszárdi katolikus felekezeti anyakönyvekben eddig e halálozásra vonatkozó adatra, de Hoffmann Lujza és Bátory Elek házasságával kapcsolatos információra se sikerült még bukkanni. Egyébként Hoffmann Lujzának Ferenc fia mellett még egy fia, József és csak egy leánya volt: Mária (Mici). HERCZEG 1985, 49., 57.; SURÁNYI 1933, 9. 7 3 Töttös Gábor 1891. évre teszi Herczeg Ferenc édesanyjának Szekszárdra költözését. TÖTTŐS 2004. 6 vö. HERCZEG 1985, 192-200., Egyébként a memoár második (az első A Várhegy), 1890-el kezdődő része, A gótikus ház szinte már egyáltalán, illetve alig tartalmaz a családdal, rokonsággal foglalkozó részeket, így gyakorlatilag Herczeg édesanya is kiesik az elbeszélésből. 7 7 SURÁNYI 1933, 8-9. 413
