Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
Szakértelmiségi pálya nemzedékeken átívelő hagyománya/mintája a Tormay családban Tormay Károlyt 1848 tavaszán az önálló magyar orvosi-egészségügyi igazgatás megszervezésekor Pestre hívták, amikor is május 15-étől, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított polgári egészségügyi osztályhoz került, miniszteri tanácsosi rangban. 5 8 Feladatköre alapvetően a kórházügy felügyeletére teijedt ki, de hozzátartozott a bábák, seborvosok, sebészek, és más, az egészségügy területén nem orvosi végzettséggel dolgozók ügye is. Tormay Károly feladatkörében 1848 őszére komoly változások történtek, hiszen az osztrák és a magyar fél között bekövetkező hadiesemények a magyar katonai egészségügy gyors megszervezését tették szükségessé. A Honvédelmi Minisztérium újonnan létrehozott egészségügyi osztályára kerülve, a hadikórházi rendszer felállítása képezte feladatát. 5 9 Ez egyrészt a legnagyobb helyőrségi kórházak megszervezését, másrészt a hadseregekhez rendelt mozgó és állandó tábori kórházak felszerelését jelentette. 6 0 Az egyaránt 500-500 ágyas váci, illetve veszprémi honvédkórház felállítására személyre szóló parancsot kapott. A hadiesemények alakulása miatt azonban 1848 végére a polgári egészségügyet is a katonai egészségügy irányítása alá helyezték, s így polgári egészségüggyel kapcsolatos hatáskörök újfent Tormayhoz kerültek. Kapronczay Károly adatai szerint azonban Debrecenbe már nem követte a kormányzatot, helyette Görgey fel-dunai hadserege mellett tartózkodott, és a további hónapokban is ott szolgált. 6 1 Szabadságharc alatti szerepvállalásával szembe menve Tormay Károly 1850-től a budai helytartóság egészségügyi tanácsosa lett. Pest közegészségügyi rendszerének neoabszolutizmus korára eső időszaka gyakorlatilag egybefonódott Tormay Károly nevével, aki az 1860-1862 közé eső intervallumtól eltekintve 1850-1867 között Pest városának főorvosa is volt. Ezen idő alatt a városban kiépítette a hatósági orvosi rendszert, valamint „ intézkedéseket tett a szennyvizek elvezetésére, az ivóvízellátásra, szigorú rendeletekben szabályozta a városi szemét elszállítását, a takarítást, de így járt el a vásározással, a húsvágással kapcsolatban is. Tiszti főorvosi idejére esik a pesti kórházi ellátás első tervezetének kidolgozása, amelyben szerepelt nemcsak a Szent Rókus Kórház ágyszámának növelése, az Országos Elmegyógyintézet megszervezése, meglévő egyházi és világi intézmények fejlesztése, hanem a lakosság létszámához igazodó ellátás biztosítása is. ,,b 2 Emellett nyomtatásban megjelent szakmunkái fontos adatokkal szolgálnak a nagyvárossá váló Pest népesedési és közegészségügyi helyzetének tanulmányozásához. 6 1 Tormay Károly tevékenységét tanulmányozva az 1849/1850-es évek - legalábbis politikai aspektusból tekintve - törésnek tűnnek az életpályájában. Az önálló magyar katonai egészségügy megszervezésében, honvéd hadi kórházak felállításában játszott vezető szerepével ellentmondani látszik, hogy a szabadságharc leverését követően 1850-ben a berendezkedő Bach-féle adminisztrációban vállalt tisztséget. Főképp abban az esetben, ha hitelt adunk Kapronczay azon adatainak, miszerint Tormay az 1849-es évet a szabadságharc leveréséig végig Görgey seregében töltötte. Mert ha netalán 1848/1849 fordulóján, a hadügyi, illetve a politikai helyzet alakulásának fényében a háttérbevonulást választotta (volna), 1850. évi pálfordulása könnyebben (lenne) magyarázható. Hiszen Tormay Károly és neje német származása, katolikus vallása mind olyan tényező, amely az ő esetében más dimenzióban helyez(het)i az Ausztriával és a Habsburg császári udvarral szembeni konfliktust, értve ezalatt, hogy a két fél közötti, 1848 végére egyre engesztelhetetlenebbé váló ellentét esetleg már nem tette lehetővé számára a magyar kormányzat álláspontjával való azonosulást. Persze annak ellenére, hogy ez utóbbi csak spekuláció, német származása, polgári háttere 1850. évi 3 8 A minisztériumhoz az egészségügyi osztályt megszervező Stáhly Ignác országos főorvos hívta. KAPRONCZAY 2000, 331. 3 9 A polgári egészségügyi osztály éléről áthívott, a katonai egészségügy irányítására a honvédelmi minisztériumba átirányított Stáhly Tormay Károlyt is vitte magával. Tormayt 1848. október 30-án nevezték ki az osztályra, őrnagyi rangba besorolva. KAPRONCZAY 2000, 331. 6 0 Tormay Károlynak a Tolna vármegyében, Ozorán, Simontornyán illetve Dunaföldváron felállítandó katonai kórházakra vonatkozó eljárására ld. SZILÁGYI 2006, 63-65. 6 1 Görgey Artúr 1848. december 15-i levelében igen elismerően írt Stáhly Ignácnak Tormay Károlyról. KAPRONCZAY 2000, 332.; Szilágyi Mihály adatai szerint Tormay 1848. májusában harmadmagával a román fejedelemségekbe, azon belül is Galac (Galati) és Braila környékére tett, a kolerajárvány tanulmányozását célzó útja kis híján tragikusan végződött, Tormay maga is elkapta a betegséget, de felépült. SZILÁGYI 2006, 59-60. 6 2 KAPRONCZAY 2000, 333. 6 3 Itt mindenekelőtt a Statisztikai és Nemzetgazdasági Szemle 1 867. évi folyamában megjelent Adatok az élet és halálozási viszonyok statistikájához Pest városában című, illetve az 1857-ben publikált A népesség mozgalmának kimutatása Buda-Pesten 1854- és 55ben című munkája emelendő ki. 410
