Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

Egy sokoldalú reformkori értelmiségi Már Tormay tanulmányainál említettem, miszerint orvostudományi érdeklődése mellett a művészetek iránt is komoly fogékonyságot mutatott. Nyugat-európai útja során München, Nürnberg, Párizs, Genf, Milánó és Velence gyűjteményeit látogatja, és gondosan leíija az ott látott műkincseket. S állítólag még az 1930-s évek végén is a család birtokában voltak azok a tájképek és a családtagokat ábrázoló akvarellek, amelyeket Krenmüller (Tormay) Károly maga festett.

4

6 Sokoldalúsága kibontakoztatására szekszárdi évei alatt is lehetőséget talált. Ezt persze az is elősegítette, hogy a szekszárdi életszakasza egybe esett a reformkor amúgy is felívelő, szellemi pezsgést, fokozódó öntevékenységet és kiszélesedő közéletet hozó időszakával. Természetesen ennek megfelelően Tormayt is ott találjuk a reformkor szellemében született legfontosabb megyei alapításoknál: kaszinó, takarékpénztár, múzeum.

4

7 így nem csak részt vett a Szekszárdi Kaszinó 1841. november 23-án, a vármegyeházában tartott alakuló ülésén, hanem tevékeny tagja az alapszabály kidolgozására választott bizottságnak is. Majd tagja a Kaszinó december 1-én megválasztott első választmányának is.

4

8 Ugyancsak tagja a pár-évvel később 1846. tavaszán a nevesebb megye középbirtokosok bábáskodása mellett megalakult Szekszárdi Takarékpénztár akkor felálló állandó választmányának is.

4

9 A vármegye múzeumának felállítására az egyik 1847. évi közgyűlésen született döntés, ekkor Tormay Károlyt a megalakítandó múzeum felügyelőjévé választották. Gaál Attila a. múzeum előtörténetének e momentummáról így ír: „Az 1847. március 22-én megnyitott megyegyűlés második napján a megye főispánja, a tudományok és művészetek pártfogójaként közismert gróf Apponyi Antal felhívta a Karok és Rendek figyelmét arra, hogy a megye levéltárában napról napra szaporodó régiségek, tudományos és művészeti jelentőségű tárgyak elhelyezése nem megfelelő. Bejelentette ugyanakkor, hogy Gyimóthy Sándor ügyvéd felajánlotta a megyének híres régiség gyűjteményét, és ugyancsak a megyére hagyta fúvészeti anyagát a vármegye főorvosa is. A főispán javasolta tehát, hogy <ezen levelestárban eddig használat és kellő rendezés nélkül hevert tárgyak öszveszedésére, czélszerű elhelyezése és ahhoz értő egyénnek felügyelése alatti közmegtekintésére és illetőleg használatára leendő kiállításáról a Karok és Rendek a' tudományosság és míveltség előmozdítása iránt többször tanúsított buzgóságokhoz képest gondoskodnának és ekkép egy megyei múzeumnak alapját megvessék, mely a' tudományok és művészetek megkedvelésére, terjesztésére és gyarapítására hathatós eszközül szolgálna>. A közgyűlés a javaslatot és a felajánlásokat egyaránt elfogadva, megbízta a főszolgabírókat a végzés megyebeli kihirdetésével, meghagyva, hogy minden további felajánlást terjesszenek az éppen következő megyegyülés elé. Ezzel egyidőben a megalakítandó múzeum felügyelőjévé Tormay Károly főorvost nevezte ki a közgyűlés. A levéltárban lévő múzeumi anyag kiválogatásával és jegyzőkönyv szerinti átadásával pedig Augusz Antal első alispánt és Perezel Béla központi járásbeli főszolgabírót bízták meg. Ugyanezen három személy feladata lett volna a múzeum helyének kijelölése is."

5

0 Sajnos komolyabb eredménnyel nem járt ez a múzeumalapítási kísérlet, de ez érhető, hiszen a rákövetkező évek eseményei miatt a múzeum ügye hosszú évtizedekre lekerült a napirendről. Viszont Tormay Károly nevéhez fűződik a híres szekszárdi szarkofág feltárása, a vármegyeháza szomszédságában található egykori dologház területén (ma: Dózsa György u.). Az épület talapzatához szükséges ásási munkák során egy szarkofágra bukkantak, melyhez képest 8 nappal később az előbbi közelében tárta fel Tormay a díszesebb kőkoporsót.

5

1 Ezt a Nemzeti Múzeumba felszállítatták, míg a kevésbé díszes Tormay birtokába került, aki a Bezerédj utcai házának kertjébe helyezte el azt.

5

2 A család Bezerédj utcai háza, illetve a kórház kapcsán már előzőleg említésre került, hogy Tormay Károly építészként is jeleskedett. A klasszicizmus helyi képviselőjeként saját háza, illetve a kórház 1842-ben végrehajtott bővítése mellett még az ő nevéhez fűződik az 1842-1846 között épített városháza is. Utóbbi 4

6 HANK.ISS 1939, 11-12. 4

7 Persze ez nyilván köszönhető volt a helyi társadalmi elitben való betagozottságának, illetve annak, hogy a vármegyei tisztikarnak is tagja volt. 4

8 A választmány 16 tagból állt, a jegyző Stann Ferenc volt, aki minden bizonnyal egyben Tormay sógora is volt. BODNÁR 1942. 102-103. 4

9 VENDEL 1941, 112-113., BODNÁR 1896, 13-15 5

0 GAÁL 2005, 11. 5'TÖTTŐS 1986a. 49. 5

2 Gaál Attila szíves közlése. 406