Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
Szekszárdon 1 6 - csak épp Tormay Cécile nevét nem lehetett megemlíteni -, addig Herczeg Ferenc édesanyja, illetve mostohaapja itteni életéről igen keveset tárt fel eddig a helytörténeti kutatás. 1 7 Ennek következtében alapkutatást elsődlegesen özv. Herzog Ferenc Józsefné Hoffmann Lujzára és második férjére, Bátory Elekre folytattam, míg a Tormay-család esetében kutatásom alapvetően csak a szekunder forrásokra teijedt ki. 3-4. kép: Tormay Bélát ábrázoló emléktábla illetve féldombormű Szekszárdon, a Bezerédj utcai szülőház falán, illetve a Tormay utcában lévő Tolna Megyei Mezőgazdasági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága épületében. (A szerző felvétele, 2009.) A féldomborműn a széles körben elterjedt, de a szekszárdi római katolikus születési anyakönyv által ugyanakkor megcáfolt, 1839-es születési év szerepel. 1 6 Szekszárdon előbb 1980-ban, majd 1996-ban emléktáblát, illetve féldomborművet helyeztek el. 1977-ben utcát neveztek el róla, 1987-ben szülőházát tatarozták. 2006-ban a biológiai szaktantermet róla nevezték el az 1. Béla Gimnáziumban. KOVÁTS 2006, 22. ' ' Elsőként talán Tőttős Gábornak a Panoráma kiadásában megjelent, Szekszárdról írt útikönyve tér ki egy-két sor erejéig arra, hogy Herczeg Ferenc édesanyja egykor Szekszárdon élt. TÖTTŐS 1986b, 44. 399
