Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához
felhő: csak a jelen pillanat valóság, s a pillanat mértéke az ember. Valóság és érték az emberben születik meg, pillanatról-pillanatra, s Gyula bizonnyal szokrateszi filozófiát követett ", 9 4 14. kép: Geiger Gyula írása a „Lapok" második számának belső címoldalán. Azon feltételezésemet, hogy Babits ismerte a Magyar Szépirodalmi Lapok számait, olvasta és felhasználta Geiger abban megjelent írásait - s nem csak két „filozofikus" hangvételű írását, hanem például az Amiről a lélek beszél c. cikkét is -, nemcsak e cikkek és Hintáss szavalatainak fentebb részletezett hasonlóságára alapozom. Mert természetesen felmerülhet, ha Geiger Gyula valóban ilyen szintig - az írásaiig, cikkeiig - szolgált ihlető forrásul, illetve irodalmi alapanyagul Babits számára, akkor arra a Szekszárd Vidékében megjelent munkái is alapot képezhettek. Lehetséges, de azt tudni kell, hogy a Szekszárd Vidékében Geiger általában nem ilyen lélegzetű, és főképp nem filozofikus témájú, hangütésű cikkekkel jelentkezett. Ugyanis a Szekszárd Vidéke, mint helyi kötődésű, vegyes tartalmú közéleti lap, helyi vonatkozású témákat, kérdéseket vett napirendre, utolsó éveiben - mint láttuk - már Geiger személyes harcai eszközeként. 9 5 9 4 BABITS 2006, 495. 9 5 Habár jómagam is a többi dualizmus kori helyi lap, így a Tolnamegyei Közlöny, Tolnavármegye, illetve a Tolnavármegye és a Közérdek mögé soroltam a Szekszárd Vidékét, az utóbbi évek feltárása után rá kellett döbbenem, hogy Geiger Gyula lapja kiváló forrásanyagul szolgál Szekszárd város és Tolna megye politikai és társadalmi elitjének személyközi viszonyait, politikai életét illetően. így Geiger írt a személyi rivalizálásokról, botrányokról - nyilván sok esetben meg nem alapozottan, valamint torzító szubjektivitással -, de a politikai intézményrendszer működésének hiányosságairól, torzulásairól is. Például a megyei 378
