Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
55. melléklet 57. melléklet — Romai penzlelet Miszláa. Decső András miszlai lakos kulásás közben másfél méter mélységben római korból való pénzzel telt agyagedényt talált ós azt beszolgáltatta a szekszárdi muzeumnak. Az edény tartalma rézpénz volt és sajnos, hogy az egyes darabok szép patináját avatatlan kezek levakarták, mert azt hitték, hogy aranypénzekről van szó. Tudósítás a Miszlán előkerült pénzleletröl (TMU 1938. július 20.) Kégi pénzeket találtak Pakson. Burst Imre paksi lakos szántóföldje forralásakor fedővel letakait és ezüslpéiizzel sziniiliig töltött cselépfazekat talált. A fazekjl tartalmával együtt nyomban beswllitoita a szekszárdi nuizeiiniha, ahol dr Csalog József muzeumi igazgató nisgallapitolla, hogy a 2'87 kg összsúlyú pénz 3660 darab 1. Ferdinánd kóimöci magyar veretű kis ezüst dénárja, 24 darab II. I.ajos ezfisl (lénáikája. A kétféle érem verésének iilől,öze 1520 Ib5 lJ. évekre esik. Van azonkívül 30daiab ezüst forintos, amely részben I. Ferdinánd magyar és osztrák verésü pénze, lén/ben pedig V. Károly érnie. Ez uliibin Mauritius Dux Stiximiae felhat olvasható. A talál! pénzek egy lésíél a szekszárdi vármegyei muzeum, más részét a budapesti nemzeti muzeum fogjj megvásárolni. A fölösleges példányok eladására pedig Borsi Imié hatósági áiuhahocsalási engedélyt for kapni. Tudósítás pénzlelet beszolgáltatásáról. (TMU 1938. december 30.) 56. meiiékiet Érdekes római sírokat találtak Mucsfán A mult hét folyamán \'adas Adám mucsfai főjegyző dr Krasznay István bonyhádi főszolgabíró utján arról értcsitette a szekszárdi vármegyei muzeumot, hogy Mucsfa határában szántás közben téglával kibélelt sirra akadtak, amelyben különböző régiségek voltak. A híradásra dr Csillog József miizeuniigazgaló nyomban kiment a helyszínére és a sirt bolygatlanul, fel nem dult állapotban találta. — Mindössze annyi történt, hogy a mellékleteket Erdrnann János telektulajdonos hazavitte és mint igen értelmes ember, megőrizte a muzeum számára. A szakszeri) vizsgálat megállapította, hogy a 2 m hosszú és t'IO m széles, 0 80 m magas sir 40X30 cm nagyságú római téglákból volt felépítve és nyeregtető módjára volt ugyancsak téglával befedve. A sirra ! ugy találtak rá, hogy az eke elé ' fogott ló alatt beszakadt. A sirban itáliai vörösfenyő fatörzsI bői esztergált és bronzveretekkel díszített igen szép veder volt. A 45 cm magas veder faanyaga is teljesen épen maradt. Vult benne azonkívül 50 cm magas kétfülü gyönyörű üvegpalack, amely azonban eltört, mert a ló ráesett, továbbá 12 darab igen szép bronzkarperec, egy aranyozott és figurális ezüstbetélekkel diszitelt őskeresztény bronzfibula, végül Constans császár 18 darab bronzérme. Ezek a sistiai (sziszeki) pénzverdéből kikerült érmek mind ujak, kopott, has/nált egy sincs köztük. Mivel e pénzek közt a legkésőbb vert darabnak Krisztus után I 337 az évszáma, a sir eredetét a I 337., vagy az utána következő évre ! kell datálni. Dr Csalog múzeumigazgató abban a reményben, hogy azon a helyen további sirok is vannak, a közvetlen környéket átkutatta munkásaival. Sajnos azonban, hogy ott már csak két sirt sikerült találnia. A sirok közül az egyiket már régebben, valószínűen még a római időben feldúlták, úgyhogy mellékleteiből csak egy agyagmécses darab és két szép üvegedény töredék került elő. A másik 'sir teljesen érintetlen • volt és téglából ugyanugy készült 1 mint az előbbi, sőt a teteje jó erő! sen le is volt vakolva. Ebbe főid ' és víz egyáltalán nem hatolt be. A ! belül hófehérre kimeszelt ritkaszép sirban olt feküdt a csontváz, körötte : porrá váll ruhafoszlányok és a női koponyán ezüst lükkel átszúrt fa; kéregből készült párlaszerü fejdísz ; maradványai. Közvetlen a koponya mellett 60 cm magas kétfülü szép üvegedény, mellette 2 milliméter vastag finom üvegből készült pohár. A csontváz nyakán üveggyöngyökkel diszitett két bronznyaklánc, 14 darab részben bronz, részben egyik ujján hal vésetü (őskeresztény vonatkozású) bronz pecsétgyűrű, jobb combcsontja mellett vastőr, — bal j combcsontja mellett egy kézi orsó I kézfejnyi nagyságú cserépgombja. Több sirt nem sikerült felfedezni. I Érdekes, hogy ettől a völgyoldalban fekvő helytől egy kilométernyire a völgynek a másik oldalán néhai Wosinszky Mór szekszárdi apátplébános, az európai hirü régész még a mult század végén mintegy halvan római sirt tárt fel. Ezek kivétel nélkül szegényemberek sirjai voltak, de erős barbár, főleg kelta kapcsolatokat mutattak. A két temető közt lenn a völgyben van Szárász puszta, amely már Baranya vármegyében fekszik. Ott házépítések'alkalmával találtak sok római emléket. Valószínű, hogy ott nagyobb római major, vagy puszta állott. A Wosinszky állal feltárt hely a szolganép temetője volt, mig a most megtalált bárom sir a legnagyobb valószínűség szerint az előkelő birtokos család temetője lehetett. Pár S'.ép római lelettel gazdagodott a mucsfai ásatás révén a szekszárdi muzeum és tudjuk, hogy az ilyen tekintetben rendkívül gazdag vármegyénkben sok hasonló dolog pihen a talaj mélyén. Éppen azért szükségesnek tarijuk megemlíteni, hogyha valahol — főleg most, a téli földforgatás alkalmával — valami előkerül, célszerű azt nyomban a múzeumnak bejelenleni, hogy a leletet szakszerűen lehessen feltárni. A muzeum ugyanis mindenkit biztosit arról, hogy az ilyen ásatásokkal kárt nem tesznek. Ha valami kár mégis előadódnék, azt a muzeum megtéríti, sőt azonfelül a lelet értékét is megfizeti a föld, a lelőhely tulajdonosának. Tudósítás a mucsfai ásatásról. (TMU 1938. október 29.) 341
