Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

(i2. melléklet taeiU feldo goaáa* éa Saikoa inni belialülölt lakoaaágával való egybevetéae aa anlhropjlóguaokr» vár. PÖíllíji Pal foldj n, egéee kötél a templomi ouilioa aa elafi ép lakóbáa alapjai, viiiiuiuI a XV X VI etáladból való f«aeki.aáiuk keiüllek eló Találl etellkivUl toklhaa maradva uyokat koiui'i ctfvol óa voröabtt'ueru, illetve aöitUaUi kéi o égulclt ljuékbélyeget, XIII aaáattdboli idények kel együtt K< • lii'dbcluílyitutt pUtli aionbau Li cl xi ud hó Leptt aa etei népi tpilkeaétrM, uicit a» ii.ktbb caak airgéuyebb elemek hajlika le belelt- Ilycuekbuii i-gyébkénl a dvuai Kieduua mellett moai la luku-k. Találl aauuklVlil ügy luáaik telÜ leteu, ai epykori Ulu köicpetejáli 1 aüldiuásia CatlrpUb-.a!, pi.ltaralaL u I bügrékbtM rakott cai iv pk al j lia maradékot. A bögrékéi boiitó koromreteg után ítélve a kály bataeinek teájuk kai kifelé lordilva voltak a kemtnue falába tipiaslva. Egy máaik liáa alapjai kóiotl a aioba padlóján var ból kéaaült moatártöró, bajbodotilé olló, buroiva, uébány tnáaailan aárgataiiiU faaék éa koraócaerép feküdt A kamra padlójának aainljébeu egy láda laketlirtó vaipáulja, egy ctikó labia, egy kítnívcakalapácaboa ba aouló vaaaieraaáut éa egy htomból Dotait harangnak egy nagy«bt> töradéke kar Ilit aló. Iámét ináiik helyen tovéoyíonátot báa helyén négy darab IV. litván érem, egy majunem teljeiea ép Ittlét feoékbélyegei faaék, Ifibb caitaoU Üveggyöngy ét I. Ferdinándnak 1552ben vert érme volt. Erdeketek valtak inát ult a aároaott aövénykemeacék maradványai gótiaáló perem.» fenékbélyegei edények töredékeivel. A benámoió végül iemeiteti aa 1933. évi ásalát alkalmával talált ftiekeamflbalyl, valamint a faaekat égeti kemencét, amelyben kálybacteopék, kályhaoromdiiaek, korsogalaku dl aaek atb. voltak. A köalemény liaenkét fényképaa 40 tárgyat ia ábrásol, aiookivtll köaöl kél lakóliáa a.aprajiot, károm tdéuybélyegel ét bematatja a faaekat ágaiókemencék alaprajtat éa helyreállított kereialinotaaetét. HiattUk, hogy Ete területén aratál alán vegtendó áaatátok még érdekea I lel ale kel botnak napfényre. I Tudósítás a második etei ásatásról. (TMU 1938. április 13.) 53. melléklet I.Bóla szekszárdi sírhelyét megállapították a vármegyei Tevéitárban Szongott Edvin alispán [nemsokára megkezdeti az ásatást E közUm/nyünk anyagát htrtaptudóiUAk is itlűrik cseteviuonybaa ruta álló lapjk rum haunálhatjá i /" A moataoi Stent litván érvel kap ciolalotan márit megketd'dflu Ünnep, tágek torán biaooyára a legnagyobb biaa6tt érdeklődéire námiihat aa a bir, hogy aa Arpidtiáti királyok alatt éi kéaóbb, a mohácti vénig is virágtó, de a lörökdulát atalt etpai« titolt Siekiaárdon tikerlllt megállapítani aat a helyet, ilul I. BMa királyt, a aaekaaárdi bieoéi apáttág alapitójál eltemették ét ninot kiaárva anntk a lehelóaége um, bogy a Tolnavármegyei Muieuu által vég atndó átatáa torán megtalálhatják I. Bála lirját ia, bt ugyan aat a törökök bovoouUia, vagy a török hódoltiág aorán tel nem dúlták. Midfln erről a ludományoi taooaá oióról hirl adunk, nagy vonáiokbap iimartetjttk a aaektalrdi apitiág tör léceiét, aa elölte volt óákereeatény kor emlékeit éa aaokat aa érdekea adatokat it, amelyek 1. BMa király temetkeaéai b sly éra, valamint ennek a halyuek megállapitáaára vonatkornak. őskeresztény egyház« község a maiSzokazárd helyén Mommaen, Dajardiot ét Kótuer irja, hogy a történelemtudomány aterint Siektaárd helyén a rómaiak alatt Alisca nevtl virágtó katonai gyarmat volt. lit a kereatlényiég már a U-I. taáaidban gyökeret vert éa a IV. taiaadban létaaall kereaalény hitköaiágrót* a Hamieti Muieumbin óaaött emlékek lauuikoduak. Etek köaött a. pannóniai óakereaatény einÚkek kösiiu Frakoói Viliaoa uüepttk, a nagy történetíró, uoktiárdi apát j legfjnloiabboak tartja a iiekaaárdi dofngJiA» (mai; ftiaotgabirói hivatal) I alapjainak kiáaáaa alkalmával — at 1815 évben elókerllh Üveg áldoaati ciéatét, amelynek o'dalán görög nyel ven et a falirat fnt körül: „A'doat a piaatornak, igyál a élni fogta

1*, vagyit: „Aldoaa Kriiatumak, élj aa oltári laentaággel éa élni fogta". Uistbogy aaon a lerü'eten rend taeret átatáat atóta nem végeatek, dr Hadnagy Albert tiekiaárdt vár megyei fólevéllárot, aki évek óla hatatja a megyeaaékhaly ét a taek taárdi megyeháaa épitéaéoek történetét, abban a feltevétben, hogy ott a III —IV. taáaad óla óikereiatény templomnak kellelt lennie. Tolna vármegye levéltárában a do'oghás épitó iratai, htlytaicrajti áa térve alán katatolt, mari Fraknii ntrint ia vil'ótiitiü, hogy a magyar honfoglalát idjjében Aliici római gyar mat ét kereaatéoy köatég mtradvá nyai a népvándorláa ét a barbár népek egymátl fatválló uralmának korában még fennállottak. Dr tlad nayy fóltvéllároa eaeket aa okmányokat aaért keraate, mert a katoUkui egyháa taékeaegyháaait ét monoitorait, rendiaerint aaokon a helyeken építette fal, amelyeket hittéritói buigó mnnkáaaagukkal, vagy hálálnkltal magaaiaLellek Oikareaalény taéke»egybia nyomait aajtette itt, ahoonao még aa 1845 évben kiáiotl leleteknél it érlékeaibb római ét népvándorláakori keretal4ny emlékeket lehitne feltárni. Béla király szekszárdi apátsága Ur Haduagy Albert a karaiéit okulányokriak még nem jutott nyo mára, aiooban aa 17U-4 évi aaekaaátdi lóivéaa történetének a kutatáaa kőiben találl eg y irat- éa terv. ciomót, amely vicaont magyar nem aeii atempontból egyeoeten itentá ciól adatokat tartalmai. Meglelte I ugyanit ia 1791. évbjn fennállott I vármegyebáaa réialetet alaprajtát, amely mélereyi pootoitággal matiljt aat a helyet, ahol aa I. Bála király által aa 1061 ben alapitott bene la apátiág templomi volt éa abová a királyt it temették. Kizai Simon ugyanit a XIII. taáaad máaodik fdébeo Báláról atólván, eaeket mondja: „la •uoqie UoaaiUrio dioto Sciugttrd aepelilumi. . (äoeagmard' nevűmo noatorában temettalelt el), míg a Bécsi Krónika igy ir róla: „Sípultut eil autem in moaatteris Sincti Silvatorii, q

nod ipia oonitrax irat ia looo, qai die tar Zugterd . . (Eltemettetett p:dig a Zügnrd' navtl helyen, általa épített S'ient Megváltó mottottorában , . .*) D.- Hadnagy Albert' fllevéllároá nak et a falfidoaéts ugy a katatál, mibt pedig a tudomány iien|p3iitjából különöien aaért érdekel, mart e tervraji nerint mi tem gátolja I. Btla király temp óménak a fallárátát. A templom helyén ugyanit nemenk hogy aem volt, hinein moät liccioo épület, tehát ott aa átalát akadálytalanul végrahijtható. A régi szekszárdi templom I Bila király régi iieknárdi temp'omáról nem tokát tud a türté nelem. Kövelkeitelni lebst aiocbie, hogy nem volt valami egynerlt iitea báia, bhaen Béla király — mint kéefibbi okireloiból Frakoói megállapiija — a aaekaaárdi apttiágot olyan dotációkkal látta el, bojy aa éraaátadok múlva il a legtekintélye aebbok egyike vo't ét birtokai Tolna, Biranya, Fohir éa Salt megyékben terültek el. Ei a gaidag apátaág padig, — miként a benciieknál, máthol it — mindaD bitonnytl mó véati ttépiégU temp'ommal dicie* kedbetelt 338