Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
(i2. melléklet logovici Jóaaef mmenmi igaegaló Ar bárombet«! áaaláat bonyolítson la éa ehhea a mnnkáhoa Fejth plébános ii bat mnnkáansk egy h«li béré»sl járalt bosaá. Aa áaatáaok folyamin alóiaOr a koloator alapfalaira nikertllt rábukkani, majd megtalálta dr Csalogouies a templom «lapjait ia. A templom áa a koloator Báta köaeég fol»4 réaaén áa ennek egy kii platóján fekaaik, nemben a Sírvia egykori torkolatival. Vagyia a oagybirU templom éa a koloator SárkSi régi viai utjának a Dunába való nyiláaáoál feküdt és a boly saeuaáoióa megváluitáaáoál fogva ia aralta a környéket. Szent lAszlá király ide jáben benoéaek alapították eat a nagybirü áa a történelemben nokasor emlitott templomot áa apátaágot, amely keadatben Tédísiaútjo utáu Széni Mihály apáltdg nevet viaelte. A tatárjáráa alkalmával — miot a krónikák Írják — elpaaslult, de kilakarodáaak után nyooiL.:. újjáépült áa egéiaen a törtík bódoltaag koráig virágiott. A rendelkaaéare álló adatok laorint a XIV-XV. aaáaadra eaik a virágkora. A XV. saáaad köaepe táján ennek sa spátaágnak K köaolébeo aajlott la a Hunyadiak éa a Oarák kttst a történelembíl iunirt bálái oaata. Ebben aa idSben — gaidagaágát neu ia emlitve — politikai aaerepa ia nagy voll enoek a helynek áa aa 1626. évben a mobácai caatát megelósAen maga IL Lajoa király is olt végeite el saent gyónását éa áldoaáaál. A aaerencsétlen vágd mobácai oaata alán a beocáa aaeraeleaek a templom ia a klaatrom kínosait Pannonhalmira mentették. A kolostor aaonban mégiem ekkor, hanem aa 1639. évben paaalall el egy tőrük rablóhadjárat alkalmával. A moaUni ásatásnál aaeraett elaó beoyomáaok meglehotóien elaaomorí. tók voltak. Aa 1639. Ívben felperaaell koloator falait agyania a környák lakouága már ivaaáaadokkal eaelAtl bontogatni kaidte, bogy épilAanyagol nyerjen belóluk. Aa 1743. ívben, a moalani kisméretű bátai katolikna templom épitkiiáae alkal mával ugyancsak innen bányáialik ki a aaUkaágoa kOvekel éa tágiákat Aa akkori épületrombolii tanújaként megmaradt áa aa áaatáa folyamán elAkerült egy batalmaa mésaégelA kemenee fundamentuma, amelyet annakidaján a romokban hevert templom oaodaaiip gótikna kőveiból róttak űisae. Nagyon valóaainü, bogy a templom felbeceülbotetlen ártákll mésakó- áa márványfaragváoyait ogyaoakkor egyese r Ilon máaaaá égetták. Nem sokkal több megártáal taDoaitotl a romokkal asemben aa ujabb kor embere aem, mert uág aa eaernyoloaaáiaa ivek elején, aót a aaáaad második felábaa ia innen hordták a bátaiak aa épilAanyagot Sót — horribile dicta — aa 1901. évben egy bátai taoitó aa itt olt még épaégbea maradt alapfalakat ia kiaaedte ál aliol nagyon kamány volt a fal, oll dinamitgyutaooaal robbantotta aaét Ami aionbau a legfontosabb volt, aal a »ok áa barbár rombolás ellenire ia sikerlllt a moitaui ásatásnak liai* táani. A falbonlók annakideján a falak vonalán haladra aasdlák ki a földből aa épületanyagot. A fondamoutam kornyékét aaonban nem boly* gatták meg. így aatán aa egykori alapfalak bolyén a vieaaadobáll törmelék áleaea elhatárolódott a kűroyeaetnek bolygaltatlan aárga löaa altalajától. Enoek a körülmények volt kössOobetA, bogy ügy aa apátsági épület, mint maga a templom alaprajai elreudeaése teljeaen liaaláabató volt. Aa apátsági ápUlet több, mint hatvan meter koeaau, kát aor helyiségből és nyitott folyosóból állott. A templom 43 miter boaian, 10 30 mitar aiélei belvilága egyhajós tinta gót építmény lehetett, fél nyolcaaőg eleprajaa aaentéllyel. Hajófalának küllő oldalát a mennyeaatboltoaat öveinél minden 3-40 m távolaágban támfalak erfiaitalték meg. Ugyanilyen támfalak voltak a iaentily külső riaain ia. Padlósatit már régen kiuedhettik. Ea a törmelékekból láthatóan kópadldaat volt Ugyanagy megfontolták a falak belső oldalait eredoli diiaeiktól, a asebbnél-aaebb homokká faragványoktól. Eleknek a roncsai, töredékei itt-ott olaaórva áa a már emiitett méaaégetó kemencébe falaava kerítitek eló. Beható laoolmányoaásuk lehetővé fogja tenni a templom épitéae korinak egéai ponloa megbatároiáaát. Már moat ia valóaaiotlnek látaaik, hogy francia ipitáia tervelte. A templom körül éa riiiben alatta is kölépkori temető volt, amelynek egyea lirjai a templomfalak alatt feküdtek éa maginál a templomnil régebbiek. A feltárt 63 cioatváa airja a rómaiak idejében kiaaUlt téglákkal volt kürülbélelve ia mellékleteik a XI—XII. aiáaadból lairmaatak.Eaek a airok kéUigtelenUl a Saent Láaslóiále «páliági templomboa tartoatak il akörül feküdtek. As elit templom nyomait aaonban nem aikerlilt megtalálni. Néhány megfigyeli! alapján aaonban feltiteleihotó, hogy ea a régebbi templom fából épült lehetett. A tirok báleléaekánl talált római téglákról dr Csalogovics muieaoaigaigaló megállapította, hogy aaokat annakidején, köael egy éveareddel eaelAtt a kSaali danaaiekoaAi római caitram falaiból aaedték ki. Tebát lényegében aa Árpádok korában élt bátaiak aem tettek mást, mint amit évaaáaadok multával aa,utódok a gótikua templom Biitbordáaakor lettek. A kolostor belaA helyiségeinek padliaaintjábAI gótikus kályhacsempék, igen aaép kerámiai anyag, egéaa csomó reueaiácsi brouakönyrvsret él egyéb apróság került sió. A faiekaiárn nagyréaaa importált, Paaiaa, Hafneraell, Salabnrg, Walla kflroyékérAI való volt éa meitarjaggyel, benyomott bélyeggel van ellátva. Égésien hasonló faiekaaára került olő aa elei ásatások alkalmával ia. Ea aaonban kétségtelenül haaai gyárt mány volt, mert biaaen Eta romjai köiött találtak féligkisa árat tarlalmaaó faaekaemflhelyt ia. EbbAI látaaik, bogy a bencés aaeraeleaek milyen nagy kaltnrmissaiót teljesítettek bálinkban, mert a lelkipáeitorkodá ion kívül fdldiaireliire és iparra ia tanitolták a lakosságot, amely itt — mint a leletek ia tanúsítják — a külföldi eredetű árakat a aaját sao káaainik megfelelően átvette, iiliae aaerinl átformálta áa gyártani keadte. Találtak aaonkivül egy 1463. évlaámmal ellátott márványtáblát KrisaIna kereaaljável él kinaóoaaköaeivel. Ell a tudomány Arma Christiunit neveai. Egy XIV. aiiiadbeli saeméteödröt ii fiSPárt dr Gi»logov(oi \ MtÄi keloatorbi«. Ebben majdnem ép« eló. kei (lit egy ripiflk velejicei gyárt r mipyn ttvegserleç. egy tálil^gbői vild ii vele egyVorn iilfi H» eg* serleg if egy lg és« cspjpó uülfri^ík^ üvegnek, Atipítor-nek (argontiis) ia f iobárfélének a töredéke. A kiaéró eletekbAI eaeknek aa üvegeknek a kora megtehelóaen pontosan megálla pitbató. Kétségtelen aionban ai ii, hogy ezek a legt i ebb magyarországi középkori üvegek. A ladományoi eredményekben bAvelkedó áaatáa ráaileteit Jolnaoármtgye MulljáW oltott aorotat kqlön flílíteként fogják kBafitenai é« lamatoaan meg |ji jelentetik. A fen delkelésre állott Qiaaeg i| as ási|fllokra aaijtt maitami dpUcjó cseki(jaég« •llktt most caapán eaeket ai ásatálokal lehetett elvégeanl. Uioden re mény megvan aaonban arra, bogy a templom épitéae előtt aeon * terttle len mág aaámoa airt lehet feltárni éa aiok leletei biionyára aok aaenaációaiámba menó érdekeaaéget fognak juttatni a tudomány réaaére. Tudósítás a bátai Klastromhegyen folyt ásatásról. (TMU 1937. szeptember 8.) 332
