Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
1939. augusztus 16-18. között Kánya-Remetepusztán avar temető próbakutatása során 14 sír került elő. 20 3 1939. augusztus 18-26. között Kiskánya mellett, Sámuel János magyarkéri lakos földjén neolit telepet kutatott. 20 4 „Munkám folyamán egy két-kulturrétegü ujabbkőkori lakótelepnek egy részét tártam fel szép tárgyi leletekkel és lakóház maradványokkal. Tekintve, hogy a talajviszonyok itt nagyon kedvezőek, a várható régészeti anyag pedig nagyon fontos, az ásatást a szomszédos földek felszabadulása után feltétlenül folytatni kellene. " 20 s 1939. október 11-én Fettich Nándor kereste fel Csalogot, egy, a Nemzeti Múzeum által szerzett, feltehetőleg Cikóról származó „gazdagon diszitett márvány oszloplábazat" ügyében. „Az oszloplábazat ornamentikája azonos egy jól ismert avar szijvég díszítésével, mint ilyen az avarkorra, illetőleg a VIII. századra datálható és eddig magábanálló, rendkívül fontos darab. " 2<> 6 Közben Fettich kiderítette, hogy a kő Cikóról származik, így a korábban Csalog által már megtalált varasdi avar temető közös feltárásáról állapodnak meg. 20 7 A varasdi ásatás azonban kútba esett, de Kánya-Remetepusztán lefolytatták az együttes kutatást. „F. hó 16.-án déli 1 óra után megjelent nálam Dr. Fettich Nándor, a Nemzeti Múzeum ig. őre, és értesített, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatai szerint tervezett varasdi ásatásunk jelenleg le nem bonyolítható. A kérdéses helyen gyümölcsös fekszik, melynek megváltása felülmúlja anyagi erőinket. Miután a Kánya-remetepusztai avar temető, melyet augusztus folyamán találtam meg, szintén veszélyeztetett helyen fekszik, a Nemzeti Múzeummal kötött megállapodásunk,- melynek mibenlétéről élőszóban tájékoztattam volt Alispán urat,- szintén nem változott meg, Alispán úr utólagos hozzájárulását kérve jónak láttam a remetepusztai temető feltárásának azonnali megkezdését.... " 2 m Az ásatás befejezését követő beszámolóból kapunk némi képet az elvégzett munkáról: „A munka folyamán összesen 82 sírt sikerült feltakarnunk, bizonyos azonban, hogy a temetőben többszáz, esetleg ezeren felüli sírt fogunk a munka folytatása esetén találni. Az eddig feltárt sírok között két lovas temetkezés is volt, a sírmellékleteket tekintve pedig az ásatás már eddig is jó eredménnyel járt. A munkát az esős idő és a nagy munkáshiány miatt nem sikerült folytatnunk. " 20 9 Régészeti munkák 1940-ben A római emlékek kutatása, Szekszárd római előzményének kérdése már a városba kerülése óta foglalkozatta Csalogot. Az 1938. évben is felvetették a vármegyeháza 21 0 udvarán, az apátsági templomnál az ásatás lehetőségét, de egyelőre nem került elő adat arról, hogy lett volna feltárás. A vármegyeháza udvarán a javítási munkák kapcsán volt Csalognak lehetősége ásatni. A területen ő a középkori apátság előtti időszakból való római kultuszhelyet feltételez, rómainak vélve az apátság maradványainak legalsó részét, az ismert szekszárdi római szarkofág közeli előkerülési helye miatt is. 2" „Az I. Béla által alapított apátsági templom alapfalai 1940 őszén csatornajavítás alkalmával előkerültek a megyeháza udvarán. Az épületet a barokk-korig számtalanszor átalakították, bővítették és újból szűkítették, annyi azonban bizonyos, hogy magja egy románkor előtti, valószínűleg római templom volt. " A Szekszárd Béla téri régi vármegyeháza udvarán található apátsági templom feltárásáról a helyi újság tudósításán kívül Csalog levelezéséből maradt fenn némi adat. Radnóti Aladárnak írt 1941. február 25én kelt levele több szakmai kérdést érintett, köztük a megyeházi feltárást is. (66. melléklet) 20 3 TMÖL Alisp. 6004/940. 20 4 TMÖL Alisp. 6004/940. 20 5 TMÖL Alisp. 6004/940. (TvM 56/1939), Csalog 1941a, 9-13. 20 6 TMÖL Alisp. 6004/940. (TvM 59/1939). 20 7 TMÖL Alisp. 6004/940. (TvM 59/1939). 20 8 TMÖL Alisp. 6004/940. 1939. okt. 18-án kelt kézírásos levél. Rajta az alispán válasza, amelyben engedélyezi a varasdi helyett a remetepusztai ásatást. 20 9 TMÖL Alisp. 6004/940. (TvM 65/1939). A Megyeháza és templomrom védett műemlék. (K.ÖH törzsszáma: 4063) Magyarország Műemlékjegyzéke. Tolna megye. 2006, 92. 21 1 CSALOG, 1941c, 8. Íj. 291