Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
Régészeti munkák Csalogovits a múzeum anyagának rendezése mellett a megyeszerte folyó különböző munkák kapcsán a földből előkerült régészeti leletek helyszíni ellenőrzésével, mentésével is foglalkozott, valamint a múzeum tudományos tevékenysége szempontjából meghatározó jelentőségű tervásatásokat is végzett lehetőség szerint. Az 1933. évi régészeti munkákat előző tanulmányaimban már ismertettem." 1 Régészeti munkák 1934-ben 1934. február végén és március elején a Siószabályozás kapcsán Medinánál mederátvágást végeztek. A munkák során előkerült Medina falu középkori elődje, Mede falu." 2 A medinai elöljáróság bejelentésére Csalogovitsot küldték a helyszínre, aki jelentésben számolt be a helyszínen tapasztaltakról." 3 Ennek nyomán rendelik el a mentő ásatást." 4 A munkákról Csalogovits jelentésben számol be az alispánnak." 5 Az ásatásról szerencsére fennmaradt a múzeum 2. ásatási naplója, ami Csalogovits dokumentációs módszereiről is fontos képet ad." 6 (2. melléklet) A leírások mellett ott találjuk a fotókat (mint a naplóból tudjuk, szívességből, kölcsön géppel fotózott) rajzokat, metszetrajzokat készített a jelenségekről. A leleteket megfelelő egységenként helyezte raktárba." 7 A medinai munkákról a Tolnamegyei Újság is tudósított.' 1 8 (6. melléklet) Nemcsak középkori falu, hanem neolit település is előkerült a mentési munkák során. A medinai neolit leleteket a Tolna vármegye múltjából sorozat 2. kötetében publikálta más „ujabb-kőkori" leletekkel együtt." 9 A „medinai lelet" nem kevés fejtörést okozott a korszak kutatóinak. Kalicz Nándor foglalta össze a „Medina csoport" történetét, a kutatók mai álláspontját a neolitikus lelet kapcsán. 12 0 A medinai mentőásatások közepette szerzett tudomást a ma Szedreshez tartozó Hídja-pusztán előkerült kelta leletekről, amelyeket megszerzett a múzeum számára. 12 1 A kért mentőásatást azonban nem engedélyezték „Jánosmajorba érve megtekintettem Kullmann Frigyes gyűjteményét. Egy drb. kétfülű, teljesen ép korongolt La Tene agyagkorsócskát és egy babos bronzkarperec vasmagjának töredékét megszereztem a muzeum részére. Kullmann szerint mind a két darab 1929-ben Hidjapusztán (Bezerédi J. birtok) egy homokbucka oldalából került ki oly módon, hogy azokat róka kaparta ki. A közvetlen közelben egy másik rókalyukból annak idején egy nagyobb kelta edény darabjai kerültek ki. Pár lépéssel odébb egy próbagödörben kinyújtva fekvő csontvázra is akadt. - Az ásást annakidején nem folytatták, a leletekről azonban annakidején jelentést tett Kullmann. A muzeum iktatókönyvében errevonatkozólag nem találtam feljegyzést. " ,2 2 1934 tavaszán Felsőnyéken, a homokbányából előkerült őskori leletek kapcsán folyt levelezés a község elöljárói, valamint Dr. Perczel Béla alispán, Márton Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának igazgatója között. 12 3 A község homokbányájából előkerült leleteket egy helyi gyűjtő a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel, „megváltásra". A Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának igazgatója „hiteles leleteket", azaz régész által 11 1 VIZI 2008, 485-486; MIKLÓS-VIZI 2009, 294-296; VIZI 2009, 28-29. 11 2 TMÖL Alisp. 934/944; CSALOG 194le, 173-175. 11 3 TMÖL Alisp. 934/944. 11 4 TMÖL Alisp. 934/944. (4046/1934) 11 5 TMÖL Alisp. 934/944. (TvM 4/1934. és 7/1934) 1, 6 CSALOGOVITS 1934, 1-14. 11 7 CSALOGOVITS 1934, 14. 11 8 TMU 1933. március 3. '"CSALOGOVITS 1936a, 15-21. 12 0 KALICZ 2009, 157-165. 12 1 CSALOGOVITS Ásatási napló. 15-16; TMÖL Alisp. 934/944. (TvM 7/1934) 12 2 CSALOGOVITS 1934, 15-16. 12 3 TMÖL Alisp. 5426/934. 282
