Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Ódor János Gábor: Langobard telepnyom Mözsről
db, sűrűn elhelyezett, jól bemélyített, rombusz alakú bepecsételés látható. A bepecsételés 0,6 x 0,4 cm-es, amely 9 szabályos kis négyzet alakú egységre osztott. A bepecsételések az edény vékony falának hátsó oldalán kis kidudorodásokat hoztak létre. - Hullámvonal- és vonalköteg díszes kerámia'. 2,9 x 2,1 cm méretű, 0,6 cm vastagságú. Korongolt, apró szemcsés és tört kagyló soványítású, világosszürke színű, jól kiégetett edény oldaltöredéke. Felső részén két egyenes vonal, alatta egy hullámvonal díszíti. - Szvéb fazékperem- és válltöredéke: 7,8 x 8,1 cm méretű, 0,7 cm vastagságú. Lassú koronggal készített, barnásszürke színű, vegyesen durva szemcsés és tört kagylós soványítású, közepesen kiégetett, gömbös testű, behúzott szájú fazék perem- és válltöredéke. 2) 9. ház (S9/II-354. objektum). A 8. háztól 10 méterre nyugat-délnyugatra találtuk meg ezt az objektumot (5. tábla). A félig földbe süllyesztett, téglalap alakú ház mérete: 400 x 320 cm, padlójának mélysége jelentkezési szintjétől 25 cm. Keleti oldalán 3 db ovális alakú, 45 x 30 cm-es méretű, 60-80 cm mélységű cölöplyuk található. A ház nyugati szélének csak a közepén maradt meg egy hasonló méretű cölöplyuk, a másik kettőt megsemmisítette két nagyobb gödör. A gödörházból korongolt, kihajló, megvastagodó peremű, római jellegű fazekak és néhány lassú koronggal készített, illetve kézzel formált edény peremtöredékei kerültek elő (lásd az 5. táblán). 3) (a) A 9. háznak részben délnyugati sarkára ásva egy 220 x 180 cm-es, ovális alaprajzú, ívesen szűkülő oldalú gödröt (33. gödör - S9/II-354a. objektum) találtunk. Mélysége: 149 cm volt. A gödör betöltéséből egy darab értékelhető kerámia származik. - Bepecsételt kerámia: 3 x 2,4 cm méretű, 0,4 cm vastagságú. Korongolt, finoman iszapolt, csillámos soványítású, szürke színű, jól kiégetett, vékonyfalú edény oldaltöredéke. Külső felülete elsimított. Rajta 10 db, sűrűn, szimmetrikusan elhelyezett, sekélyebben benyomott, rombusz alakú bepecsételés látható. A bepecsételés 0,7 x 0,45 cm-es, amely 9 szabályos kis négyzet alakú egységre osztott. (b) A 9. ház északnyugati sarkába egy lekerekített sarkú téglalap alakú, íves oldalú gödröt ástak (34. gödör - S9/II-354b. objektum). Mérete: 140 x 160 cm, mélysége: 70 cm. Betöltése értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. Értékelés A feltárt objektumok szórt jellegű, tanya-szerű településre utalnak (6. tábla). A 6. századinak tartott mözsi gödörpárok egymástól való távolsága 16 méter, tőlük 50 méterre délre találtuk meg a cölöpház nyomait. A település minden bizonnyal rövid ideig állt fenn: a Vörs-kajdacsi típusú temetők tanúsága szerint (dél-dunántúli II. fázis) 535-568 között lakhatták. A 6. századra datálható leletanyag két gödörből került ki. Kerámia Az enyhén behúzott peremű, gömbölyded oldalú, ún. „szvéb fazekak? tipikusnak mondhatók az elbai germánok körében 1 0. A langobardoknál ez a típus megtalálható a sírkerámiák között és újabban febukkant a balatonleilei telepen is." Ugyancsak balatonlellei párhuzamai vannak 1 2 annak a hullámvonal- és vonalköteg díszes kerámitöredéknek is, amely a mözsi 30. gödörből származik. A bepecsételt edények kapcsán elmondható, hogy a sűrűn elhelyezett, rombusz alakú bepecsételés a langobard és a gepida körte formájú edények egyik legtipikusabb díszítőmotívuma. Ez a díszítés a langobard kerámiaművességben Pannónia területén jelenik meg. 1 3 A mözsi 30. és 33. gödrökből előkerült bepecsételt 1 0 BÓNA 1993b, 141.; SKRIBA - SÓFALVI 2004, 152-153. 1 1 SKRIBA - SÓFALVI 2004, 133. és 14. kép 1-2. (1. ház); 137. és 17. kép 1 (2. ház). 1 2 SKRIBA - SÓFALVI 2004, 137. és 15. kép 6. 1 3 BÓNA 1993b, 143. 25
