Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
A tejet többféle étel alkotórészeként fogyasztották. Készítettek belőle tejes tarhonyát, tejbekását. Itták magában is. Az aludttejet reggelire, vacsorára kenyérrel, hidegen ették. Aludttejhez lucskosra, kocsonyásra kellett a tejnek aludnia. A fölét, színét rendszerint levették. A tejfel nyáron 2-3, télen 3-4 napig altatott tej színéről nyerték. A tulajdonképpeni tejszínt nemigen használták, így nem is igen különböztették meg a tejföltől. Tejfölnek nevezték mindkettőt. A túrót sokféleképpen felhasználták. Készítettek tejfölös túrót, túrós csuszát, túrós lepényt, túrógombócot, túrós rétest és magában is ették reggeli ételekhez, szalonnához, kolbászhoz, zöldségekhez. Főzéshez zsírt és tejfölt használtak legtöbbször. A tejfölös túró keserű hagymával kedvelt reggeli- és vacsoraétel volt. Régen a magyarok is ették a szárított túrót. A túrót paprikával, sóval gyúrták össze és kis pogácsákba formálva szárították a napon. Neve bodzatúró, érett túró. A 20. század második felében már csak az öregek emlékeztek rá. A fiatalok német ételnek tartották a büdös túróval együtt. A tarhót nem ismerték. ,^izt tartotta mindig öregapám, hogy fiaim csak azon iparkodjatok, hogy egy tehénkétek legyen. Mer akkor biztosítva van a reggeli is, ebéd is, vacsora is. Mer reggel egy kis tejet, délbe egy kis téfölös levest, este meg egy kis téfölös túrót ehettek mindig. " (Decs) 33 1 A tejfeldolgozásról is megemlékeznek a peres iratok: „...azon a napon midőn Deesen a tűz veszely kiütött déltáján tejfelért az Ispánynő asszonyhoz elmentem - hideg volt a spadhed - elöl vette a sunkát és buborkát azt ebédelt... délelőtti 9 óra tájban Ispán Uréknál mint szomszédomnál az asszonyság felhívására turo sütés végett segítségül megjelentem, tüzet akor sem a sparherdbe, sem a tűzhelyen, sem a katlanba nem láttam...nem is néztem meg, hanem két nagy fazék - egyik vas a földön - másik cserép a Sparherden, mintegy térdig érő magasságú olly nagyok, hogy ketten alig bírtunk vele - már készen felmelegített túróval tele voltak, csak kiöntenünk kellett... mihelyt a zatskóba kiöntöttük...tésztát kezdett gyúrni... " 33 2 Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásáról. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi fűvel) való kisikálásával. 33 3 Juh, birka A birka tartása nem túl régi hagyományokra tekint vissza a sárközi parasztságnál. Aránylag keveset tartottak, azelőtt egyáltalán nem voltak juhnyájaik. 1861-ben már voltak birkái a lakosoknak: Szösz Sándor, Bötös János, Zsikó Sándor, Szilasi János, Dózsa István, Patkó Sándor, Szösz Péter, Asztalos Péter és Dávid Pál levelében írta „Alsónyék elöljárósága a mi birkáinkat a közlegelőről kitiltotta. Birkáinknak száma ugyanis körül belül 500 darabból áll, melyeket eddig a közlegelön tartottunk s rólok az illető adót rendesen megfizettük...a község a közlegelőre a jelen időben is 2000 darab birkát s mintegy 50 darab szarvasmarhát vállalt fűbérbe többnyire Bátaszékiektől és így idegenektől... " 33 4 A peres iratokból kiderül, hogy 1868-ban Alsónyéken már voltak birkák, hisz juhászt emlegetnek. 33 5 1 8 67-ben Pilisen emlegetnek juhászt és birkákat. 33 6 Az uradalmak birkáiról először a 18. század közepéről találunk említést. Csak a 19. század második felében jelentek meg az első magyar birkásgazdák, akik nem született sárköziek, hanem beköltözők voltak, nyájaikkal együtt érkeztek és telepedtek le itt, elsősorban a nagy határú Deesen (Megyesi, Ledneczki stb. családok). Ok a gazdák földjeit tarlószabadítás után borért megfektették. A bérleti díjért engedett birkák korán megjelentek a sárközi falvak határában. Már az 1800-as évek elején fogadtak birkákat legelőikre. „Fűbéres Birkák őszi Legelőn itt voltak, megszámolták: 991 db. " 33 7 A decsiek 1840. augusztus 2-án kötöttek szerződést a sárbogárdi Gutman Izsák zsidóval, aki 400 darabból álló birkanyáját hozta árendába a 33 0 Közli: CSUPOR - RÉKAI 2003. 33 1 ANDRÁSFALVY 1975, 374. 33 2 TMÖL Szekszárdi I. osztályú Járásbíróság 1855 C. 395. 33 3 BALÁZS KOVÁCS én. 33 4 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 1390/1861. 33 5 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 490/1868. 33 6 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 2236/1867. 33 7 Öcsény közs. jkv. 1819. okt. 30. 249
