Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Ódor János Gábor: Langobard telepnyom Mözsről

Odor János Gábor Langobard telepnyom Mözsről Bevezetés Az elmúlt évtizedben - elsősorban az autópályák nyomvonalán végzett megelőző feltárásoknak köszönhetően - örvendetes módon megnőtt a feltárt kora népvándorlás kori települések száma. Ezek közül néhány lelőhelyen a langobardokhoz köthető településrészletek bukkantak elő. Tanulmányomban egy Tolna megyei 6. századi településrészletet mutatok be, ezáltal is gyarapítva a korszakról alkotott ismereteinket.' A pannóniai langobard településkutatásról Az egykori Pannónia területén Bóna István munkásságával, 1955-ben indultak meg a langobard temetők szisztematikus feltárásai. Ugyancsak Bóna István nevéhez fűződik az első feltárás, amelynek során langobard településobjektumok kerültek elő Kápolnásnyéken

2. A települések hiánya és egyes temetők elhelyezkedése alapján Bóna úgy vélte, hogy a langobardok a késő római települések maradványait használhatták fel, illetve az intenzív földművelés következtében azóta megsemmisült, földfelszínre épített cölöpházakban lakhattak

3. E hipotézisnek ellentmondanak, illetve kiegészítik azt az újabb régészeti adatok.

4 Langobard települések nyomai különböző autópálya ásatásokon kerültek elő. 1995-ben a Tolna megyei Mözs határában tártunk fel néhány objektumot az M9-es út leletmentése során. Ezt követően az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán, két lelőhelyen, Zamárdiban

5 és Balatonlellén bukkantak felszínre langobard települések maradványai 2000-ben illetve 2002-ben, az utóbbi ásatás eredményeit a közelmúltban publikálták is.

6 Az ásatok mindkét helyszínen sekély mélységű, de földbe süllyesztett padlójú házakat tártak fel. A mözsi lelőhely bemutatása (1. tábla) 1995-1999 között folyt a szekszárdi Duna-hídhoz vezető M9-es út Tolna megyei szakaszának leletmentő feltárása. 1995-1996-ban az ásatás Szekszárdtól 10 km-re északkeletre, az egykori Mözs községhez (ma Tolna város településrésze) tartozó lesei-dűlő területén folyt, ahol egyebek mellett egy 5. századi germán temetőt és települést is feltártunk (2. tábla).

1 Jól megfigyelhető, hogy a telep és a temető két elkülönülő, észak-déli irányú homokdombon terül el. 5. századi temető Az ásatáson talált 5. századi sírok előkerülése idején egyértelművé vált, hogy ennek a temetőnek egy részét tárta fel Salamon Ágnes 1961-ben és az eredményeket „Mözs-Palánk" lelőhely megjelöléssel publikálta is.

8 Salamon valójában a temető északi sírcsoportjába tartozó huszonnyolc sírt ásta ki. 1995-ben és 1996-ban az S-9-es autóút leletmentő ásatásán a nyugat-keleti irányú nyomvonalba eső sírokon kívül, az északi és déli irányú rábontások után, összesen hatvannyolc sírt tártunk fel. Az összességében három csoportra tagolt, a csoportokon belül soros elrendezésű temető egy homokdomb délkeleti lejtőjén fekszik. A sírok egy kivételével, nyugat-keleti tájolásúak. Az 1961-ben feltárt huszonnyolc sírral együtt ez a temető 1 A tanulmány a 2005. márciusában Kajdacson megtartott Bóna István emlékkonferencián elhangzott előadás átdolgozott változata. Az előadások nagy része megjelent a WMMÉ XXVII. (2005) évkönyvében. 2 BÓNA 1973,377. 3 BÓNA 1993a, 114. 4 SKRIBA - SÓFALVI 2004, 156-157.; SKRIBA 2007.; VIDA 2008. 5 BOCSI 2008; KISS - BOCSI 2008. 6 SKRIBA - SÓFALVI 2004. 7GAÁL 1997; ÓDOR 2001. 8 SALAMON 1980. 23