Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
Mihálynétül az Óllából, maga önként való meg vallása szerént egy hízót Süldőjét ellopta... " 26 8 „Patkó János és Nagy István panaszt tévén Kováts István ellen, hogy Patkó János malatzát el lopván... " 26 9 Az 1826-os őcsényi tűzvizsgálati jegyzőkönyv szerint szinte valamennyi házban volt disznóól. „Nagy Sámuelnénak meg hagyatott, hogy a most ujjonnan építendő Hidassát a Kert végébe tsináltassa. Abró Péter meg intetett, hogy a Hidassát el rontsa és a kert végébe tsináltassa. Petőcz Sándor meg intetett, hogy a Hidassát és Hombárját a szomszédja háza mellől el szedje és a kertben tsinálja Ns. Osváld Istvánnénak Disznó ólainak el pusztítása meg hagyattatott. Bósza Kováts Istvánnak meg hagyatott, hogy Szalmáját, Pozdorjájját és Hidas ólait a mostani helyeikről a kertbe takarittsa különben a következése a büntetés fog lenni. Szundi János Istállója és Sertvés óla nem hagyatott helyben. Or. Kozma Jánosnak Hidassa, Sallai Istvánnénak Hidassa és Tik ola nem hagyattak helyben. Csősz Mihály ujjonnan épülő Hidassa a mostani helyén az Udvaron nem hagyatik meg, hanem a kertbe rendeltetik. Lovas Mihály János két Disznó óla és Csordás Mihály Disznó ola el rontatni rendeltetett." 21 0 A decsi jegyzőkönyvek szerint: „Sertvését 2lik October virradójára levágták, melyet minekutánna, ki nyomozott és megvalosodott, hogy Ifjabb Gáspár János tette volna, hasonlót vesz helyette. " 27 1 A 19. században a sárközi parasztság heti két, legfeljebb három napot jelölt a főétkezések rendje ritmusában húsevőnek, ami elsősorban elvet, törekvést fejezett ki. A gyakorlat ezt olykor túlszárnyalta, nagyon sokszor azonban mögötte maradt. A húsétel a néptáplálkozásban a középkor végétől folyamatosan kitüntetett becsben állt, a zöldségféléknél, a gabonaételeknél nehezebben elérhető élelmiszer volt. A régi húsellátásban kiemelkedő szerep jutott az önellátásnak. A parasztság valamennyi rétege számára a házilag tartósított disznóhús az alapvető és legbiztosabb húskészlet a 20. század közepéig. A húst nagyobb darabokban sózták, majd füstölték. A füstölt húst egytálételekbe, savanyúlevesekbe használták fel. A hús uralkodó elkészítési módja a főzés, a párolás, a sütés jóval ritkább volt. E nagy múltú népi húsfeldolgozási, tartósítási eljárásból nőtt ki a gulyás, a pörkölt, a paprikás néven egyaránt ismert étel készítésének gyakorlata. Gyökerei egy húskonzerválási eljáráshoz, a marha- és juhhúsból készült szárított húshoz vezetnek, a paraszti háztartásokban csak hosszabb idő után terjedt el. Az ármentesítések előtt a sárköziek táplálkozását a halak, vadak és a háziállatok húsából készült sokféle főtt, sült és füstölt étel jellemezte. Különösen sok halat, marhát, sertést és baromfit fogyasztottak. A halat sokféle formában készítették el, a marhából többnyire paprikást főztek, a sertéshúsokat pedig füstölték. A húsból elsősorban levest főztek, a főtt húst külön tálalták valamilyen mártással vagy savanyúsággal. A paraszti étkezés középpontjában a sertés állott. Ez adta a legfontosabb alapanyagot a zsírt 11 1. A szalonna, amit nyersen, megfőzve (abálva), füstölve, egyaránt fogyasztottak, korábban néptáplálék volt. Éppen ezért a szegényebb rétegek is arra törekedtek, hogy legalább egy disznót vághassanak, a tehetősebbek 26 8 Decs közs. jkv. 1800. nov. 9. 26 9 Decs közs jkv. 1824. márc. 20. 27 0 Őcsény közs. jkv. 1809-1826.- 1826. dec. 12. 27 1 Decs közs. jkv. 1839. okt. 22. - „Mernyei András nevezetű Szét András Kanásza Muczvai Ferencz Bajai Város Mészárossá cselédjével Alsó Nyéki Lakos Tóth István Esztendős Süldőjét levágván, annak Testében részesültek Marton István, Szabó Imre, világossan tudták pedig, hogy Lopott; azért is Tettes Uraság Tisztye N. Babits Imre Ispány Ur, a Bírákkal együtt reájok ítélte a fejebb írtakra, hogy azon Esztendős vagy valamivel kevesebb idejű Sertésért anyival inkább mivel Tóth István az élőt mint egy egy héttel pénzen vette azon Sertvést, Fizessenek 10 Forintokat, az Levágó Személyek pedig büntessenek 32 pálcza ütéssel, azért hogy jövendőben meg emlékezvén a N. Vrgyére ne adattassanak. "— Decs közs. jkv. 1790. dec. 16. - „Somogyi András és Drubits Tóth Istvány panasza: 27ik Januariusnak virradójára Kereked Félen lévő Szállásokról két sertvéseiket el lopták az harmadikat pedig ugy meg vágván, hogy az is reggelre meg döglött, melyet azon kárvallot Gazdák sok kereséseik utánn meg találtak Csekei András Kanász Gunyhójábann hol Horvát Imre Kanásztársával és Ivan. Drubits János Fija Istványal Fözögették Fazékbann, melyet elölök el is vévén és a mellett egy levágott sertvésnek 3/4 részét megtaláltak és elébünk fel hozták, az többit pedig az Fejével az vizbe hányták légyen. - Tettesek bevallották: Horvát Imre és Drubits Istvány mentek étzakának idején az panaszlot Gazdáknak Sertvés aklaikhoz honnand el hozván az harmadikat pedig meg nem foghatván, melyet Csekei Andrással és annak jelenléte és tudtával perzselték és bontották fel. " - Decs közs. jkv. 1828. jan. 28. - „Tórméz Mihály panaszképpen be adván, hogy az ö Malatzos Sertvéssét, melynek 5 Malatzai voltak agyon löte volna valaki... " - Decs közs. jkv. 1826. jún. 4. - „ Varga Is tv. András lakosunknak Keskenyi Kaszálloját Szél András Péter és több társainak Sertvés nyája annyira fel hánta... " - Decs közs. jkv. 1845. szept. 17. 27 2 A zsír mennyiségét mutatják a peres iratok is. Pap Péterné kamrájának feltörésekor elloptak egy ausztriai mérő fehér babot, fél mérő egyéb babot, „egy fébeli véndelzsír, kb. 15 itze", egy fazék „récze" zsír 4 itze, két darab szalonna, kb. 6 font, öt font háj... - TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának 820/1864. 230
