Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
Sárpilis. „Méh tenyésztés csekély, néhány embernek van 2-3-5-6. telelő kas méhe, - abból keveset lehet pénzelni, - háznál elhasználtatik. " Ocsény: „Méh tenyésztés néhány évek óta járt rosz idő miatt szinte hanyatlik, más fő oka pedig a méz ár csekélységével. " Decs: „Méhtenyésztés korábbi években meglehetős kitérjedettségben űzetett, egynehány év óta azomban ügy szólva legkevesebb jövedelmet nyújt. " Alsónyék: "...a méh tenyésztés az utolsó években előfordult hideg tavaszok,és száraz fagyok miatt hanyatlásnak indult. " 24 6 A fokhagymás méz és a mézes dió csemegének számított. A hordóban összetört mézes lépet hazaszállították és teknő fölé helyezett vesszőkosárba tették. Három-négy óra alatt a méz a teknőbe csorgott. Ezután a törött, még mézes lépekre langyos vizet öntöttek és egy-két óráig ebben ázott, majd szintén leszűrték. Ez a mézes lé a márc, a gyermekek csemegéje. Idővel a márc megsavanyodott, akkor pálinkát főztek belőle. A Sárközben előfordult, hogy egy-egy méhészgazdának egy hektoliter márcból főzött pálinkája is volt. 24 7 „ Úgy szeretlek, mint a mézet, kalácsot, De nem tudják azt a decsi leányok. Majd meg tudják, de már akkor késő lösz, Mer szeretőm hírős Decsön másik lösz. " 24 H A méznek a népszokásokban is szerepet szántak. A házasodáskor, amikor az új asszonyt befogadta új családja „mikor odaérkezünk , az öreg vőfény nagyon szép rigmust mond, meghoztuk az új párt...Mikor bemögyünk, terített asztal vár bennünket, megvan már terítve: méz, fehér kalács, sütemény, bor. No most osztánd van olyan rokonféle, belenyúl a mézbe, bemézezi az új párt. A szájához hozákenyi, hogy ilyen édesek lögyenek. " 24 9 A répacukorgyártás Magyarországon 1831-ben kezdődött, s a következő évtizedekben folyamatosan épült ki. 1848 után a hazai fogyasztásban már csak a répacukor számottevő. A cukorfogyasztás igen kicsi volt egészen az 1950-es évekig és nagyobbrészt az ünnepekre korlátozódott a cukorral édesített ételek készítése. „Nincsen pénzem cukorravaló, Mert elvitte a végrehajtó. Jár ide, jár oda, ide oda jár, Van még Deesen kökényszemű lány. " 2 5° Vadnövények A gyűjtögetett növényekkel kapcsolatosan néhány igen régi múltú ételkészítési technika maradt fenn: a szárítás, az aszalás (gomba) és az egyszerű főzet vagy forrázat (tea). A 20. században már csak pásztorok, fiatal gyerekek és egy-egy szegény ember vagy -asszony foglalkozott vadon termő növények szedésével. A vadsóskát nyersen ették a gyerekek. Vadsalátát, kaprot, tormát szedtek többen is. A helynevek is megemlékeznek róluk. A vadgyümölcsöket összegyűjtötték: a fanyarkás vadalmát, vadkörtét, somot, más két kas, ezen fel esmert harmadikkal meg nem egyez Döme Pál pedig több vele tartott Méhes gazdákkal tulajdonának bé bizonyítani tudván, a gonosz tett Annyiból ki derülvén, miszerént az el tolvajlott Méh raj Onadi Birtokába - az el tolvajlott és Kassára rá esmert Anya Méh pedig három részre osztatott, egy rész ismét Onadi nál egy fa kasba talatatott, - Két rész pedig vele czimborás pajtás Kozma Andrásnál ugyan meg rontsolva két fa kasokba Zárattak, - állítya ugyan Kozma, hogy ö tulajdon Anya méhét választatta volna azom mod el kétfelé s azt tette volna belé, hanem olyas Kast, mellyből ki vétetett volna elöl állítani nem tudván, de azomba senki el sem hiheti minek utánna gyakorlatba sem lévén, hogy a már eresztő félben lévő méh Kassából nagy rontsolással ki vétessen és más kasokba el osztasson, ily tettet tsak tolvajok szoktak követni, de a tulajdonos soha sem. " - Decs közs jkv. 1844. jún. 9. 24 6 TMÖL. A szekszárdi járás föszolgabirájának iratai 223/1866. 24 7 ANDRÁSFALVY 1975. 428. 24 8 Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária (1900-1994) Decs. 24 9 GYÖRGYI 1957. 25 0 Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária ( 1900-1994) Decs. 226
