Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
színtelen, mert az essős nyár miatt a szol lő éretlen volt, és rothadt. 1861 Május hideg fagyos a gyiimölts fákat, szőllö tőkéket megfagylalta volt, és a mit aztán másodszor hajtottak abból lett gyümölcs, bor is. A búza t. i. a tiszta ország szerte üszögös volt, a bor a tőkék másodszori kihajtásáról, kevés, de igen jó lett... 1864 búza bőven lett, csak a szőllő hegyek termettek szűk és rossz bort. " 2 0° A peres iratok is bizonyítják a szőlő jelentőségét. Deesen 1803. június 24-én Bálint Mihály 5 lova Bacsó Péter és Kozma András szőlejében károkat okozott, békésen megegyeztek: „úgy hogy Bálint Mihály Bacsó Péternek fog adni a Bor Dézmállásnak végben menetek után minden per patvar nélkül az általa kiválasztandó borából 1 Akot, hasonlóképpen a Kozma Andrásnak 4 Akót. " 2() l Deesen Kőszögi Sándor Szőke János szomszédjának „Szőllejéből két ölre való gyepet el foglalt... " 20 2 „Pernyi István, I. Rácz Péter, Pernyi Mihál, Csanádi Bárdos János, Csanádi Sipos Péter, Detsi Kozma Péter Szőllejekben a bujtásnak való veszőket oly károsan szedték ültetni való vesszőnek, hogy a meg Írtaknak Kára betsültetett minden Töke 10 pénzre, Kinek Kinek Kára Szerént, mely Summáson tészen u. m. Bárdos Jánosé 122 tőke 12 fr. 20xr. Sípos Péteré 36 tőke 3 fr. 60 xr. Kozma Péteré 48 tőke 4fr. 80 xr." 2" 3 A szőlő nyersen való fogyasztása nem volt olyan mérvű, mint azt termése megengedte volna, persze azért fogyasztották: „minthogy gazdámnak az őcsényi hegyen szőleje van - általunk fonyatott vesző kosárrol kiküldött a ménestől, hogy azon kosárban szedjünk szőlőt, és azt haza vigyük... " 2" 4 Bornak tartogatták, nyersen alig csemegéztek belőle, legfeljebb szőlőbeli munkáknál ették, kenyérrel reggelire vagy uzsonnára. A legédesebb, valamint a legtovább elálló fajtákból (pl. delaware) a kamra, a présház rúdjaira párosával, hánccsal, száruknál fogva kötötték fel a fürtöket karácsonyig vagy újévig. „A szőlőt rafiával fölkötözték, akkor bele egy hordóba, megkénezték, hogy télire elálljon. Mert ugye az is volt, hogy a grízes rétesbe szőlőt tettek. " 20 5 A leszüretelt szőlőből kétféle bort csináltak. A kádból a színlevet leeresztették a hordókba, ez volt a jobb minőségű. A „csômôgéf külön préselték át, ebben több volt a csersav. A bor volt a sárköziek egyik legjobb pénzforrása: „Mózes Péter Alsó Nyéki lakos présházában borvásárlók bevárása végett többen össze jöttünk... " 20 6 A bírói jelentések is ezt támasztják alá: Sárpilis: „Bortermésünk, a mi jövedelmünk - ennek is sok az ellensége, 3-4 évben elveri egyszer a jég, s úgy el romlik a szöllő, hogy sok ezer felé kell...gyümölts fánk szükségletre terem." Decs: „...bor 1863 évben kedvező termés lévén, a szükségleten felyül ezen árucikkből szépen jövedelmeztek, még a két utóbbi év a nagy szárazság -fagy s jégverés által igen mostoha volt. " Alsónyék: „...a bort és gyümölcsöt kivéve mindenben hiány mutatkozott... " 20 7 Galgóczi írja: „A szegszárdi bor Tolna megyében terem s a szegszárdi különben roppant kiterjedésű szőlőhegy termésén kívül, hasonló jóságnak s ugyan azon név alatt jőnek kereskedésbe a decsi, várdombi, báttaszéki és bátai hegyek termései. Vörös borokon kívül a fejérek is jelesek, mellyeket kivált a decsiek még a veresnél nagyobb mennyiségben termelnek. " m 20 0 BALÁZS KOVÁCS 1981, 36-41. 20 1 Decs közs. jkv. 1803. jún. 24. 20 2 Decs közs jkv. 1805 jún. 23. 20 3 Decs közs. jkv. 1790. jul. 2. 20 4 TMÖL. Szekszárdi I. osztályú Járásbíróság iratai 1856 C 141. 20 5 Dörr Zoltánné Gyene Julianna Öcsény - idézi: FEHÉR 2006. 20 6 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai (Peres ügyek) 29. doboz 420/1869. 20 7 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 223/1866. 20 8 GALGÓCZI 1855,291-292. 219
