Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
Gabona alapanyagú ételek A sárközi falvak határában a földművelésre csak a sík részek voltak alkalmasak, a domboldalakon és dombtetőkön lévő szőlő, illetve száraz, erdős területek nem. Ha esős, vízjárásos volt az esztendő, a víz az alacsonyabban fekvő gabonát tönkretette, s gyakran a megmaradt részre is kénytelenek voltak ráhajtani az állatokat, míg megfelelő úsztatóidőt nem kaptak. Ez a búzatermés nem fedezte a sárközi falvak kenyérszükségletét. 1851-ben Decs elkülönözési pere során a meghívott bizottság szerint: „Sokan közülük a kenyeret más földein keresik a földnek szük és vizes volta miatt. " A komissio itt bizonyára a decsiek nyomtatni-járására utalt, mely legfontosabb gabonaszerző vállalkozásuk volt már ekkor." Kitűnik ez Sárpilis 1722-es szerződéséből is. Ebben olvassuk a jobbágyok és zsellérek bérleti díjának meghatározásánál a következőket: „Ha valaki pedig nyomtatásával kenyerét keresi csak mint fél ekés tartoznak esztendőnként kiszolgáltatni" (a bért vagyis a két forintot esztendőnként). 1 8 Még 1866-ban is azt írta a pilisi bíró, hogy „gabona termesztésünk is csak a helybeli szükségletet is alig fedezi, - vízmentes földünk kevés, réti földjeinkből, melyeket szántás vetés alá használunk, gyakran ki veszti az árvíz a vetést, mint közelebb mult tavaszon is - magja sem került vissza. " Deesen „ az aratás eredménye: a gabna terményre nézve a legutóbbi 3 években a helyi szükséglet alig fedeztetett... " 3 9 Már a 18. században sem termett a lakosság önellátására elég gabona. Kenyerüket pénzért vásárolták: „esztendőnként vadászás 300 embert vesz igénybe. A kopókat házanként a szegény emberektül szedett pénzes kenyerekkel kelletik tartani. " Ezt a pénzt az állatokért, fuvarozásért, borért, halért, gyümölcsért kapták. (Természetesen nem a kenyeret, hanem a kenyérgabonát vettek pénzen, illetve halért és gyümölcsért cserélték.) 4 0 „A múlt I8l4ik Esztendőben minden féle élelemre meg kívántató Gabona igen szűk mértékben termett Ország szerte; de leg főképpen Eötsény Helységében, és az itt környül lévő Sárközi Vidékekben, melyeknek itt sok okai vágynák, mellyeket a minden esztendőnként meg eshető tapasztalás szomorúan mutat, mert a múlt 1814ik Észtben felette kevés Búza, Zab semmi sem, kukoritza semmit sem ért, árpa semmi sem, makk semmi sem, bor számtalan sok gazdának egy tsepp sem, némelyeknek is tsak egy vagy két ako, Széna pedig egy átalában semmi sem termett, a Gabona különös Isteni csapásért nem termett, zab a sok árvíz miatt, bor, a hideg el vette, azután a jég el verte, makk, a hernyó vagy matza miatt nem termett, széna pedig a szüntelen kint Uralkodó Duna és Sár vizek áradásai miatt semmi sem termett; végtére akkor Télen az Széna nem létele miatt nagy marha Dög lett, hogy számtalan Lakossaink Házoknál nem két, vagy három napokon, de egyátalyában kenyér nem találtatott, és sokan tsak nem az éhei halásra juttattak - Mellyeknél fogva 1815. Esztendőben 4ik Maiy a Helységben a szűkölködők Oszve Írattattak; és ezeknek száma ment 227 Házra; tsak a kik leg nagyobb, és el szenvedhetetlenebb szükséggel küszködtek. Felírtak 295 kila gabonáért. ' A X 3 7 ANDRÁSFALVY 1965, 7. 3 8 BALÁZS KOVÁCS 2006, 32-33. , 9 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 223/1866. 4 0 TMÖL. Őcsényi Levelestár 4 1 Őcsény közs. jkv. 1815. máj. 4. - „Falugyűlés. Hogy a Belső Teleket, mivel igen szűk a Tavaszi Gabona s nints is más helyen hol vetni, okvetetlen el kell vetni zabbal. Tavasz árpával. Krumplival satöbb e félével olyassal a mi a Rendes aratásra fel érjen és a földből ki kerüljön, hogy ismét jövendő béli Oszi vetés alá egy aránt fel lehessen ugarolni; aki pedig el nem akarja vetni, ugarnak hagyhatja, de úgy hogy az ugarlásával egy szomszédjának is kárt ne okozzon, és hogy az által semmi kár ne történjen." - Öcsény közs. jkv. 1817. febr. 16. - A szük termésről tanúskodnak Helle János alsónyéki református lelkész gazdasági feljegyzései is: ,, 1845 A Gabona szűk volt 10 forintra ment 4 forintról. 1846. Szűk gabona, szűk bor, kevés széna, a búza ára 18 Váltó Forint, a Kukoriczáé 11 Váltó forintra rúgott fel. 1847. Nagy tél sok hó volt, a tavasszal kijött a nagy árvíz, egész Aprilisben, május közepéig rajtunk volt: ekkor kezdett lassan apadni, több az hogy az 1846ig évi szűk termés miatt ennek az esztendőnek Május elein a búza 18 forintról 20. 30. forintra ugrott kilája. a kukoriczáé 18. 22. 24. Váltó forint, és olly szük volt, hogy a bajai piaezon pénzért se vehettek az idegenek igaz a bajaiak számára foglalták el, a vidékiek elutasíttattak üresen haza. A nyár ebben az 1847ik évben essős, vizes, az ősz is az volt. A Gabona fejére, szalmájára kevés, de jó fizető volt. Kukoricza Krumpli bőven termett, de a krumpli az őszi sok essők miatt, még a földben megrothadt. Bor rossz termett és savanyú. 1851. Búza nálunk bőven lett, de a sok essőzés miatt későn lehetett nyomtatni, sokak asztagjuk csírázni is kezdett... így folyt a nyár vízzel essővel minek következtébe mint említem a búzák kicsirázása nem nyomtathatása miatt a búza már September elein drágult Baján a tisztának pesti mereje 10 Váltó forint, a kétszeres 8 Váltó forint lett. 1852. Martius eleje csúnya hózivatarral közepe vége hideg száraz napokkal telt el. Martiustól fogva Április Május, Juniusban iszonyú szárazság, por, szél volt, a tavaszi vetemények Kukoritza Zab Kender, bab ki nem kelhettek, a mi kikélt is nem növekedhetett. Csak a tavasz végén Junius 1 Okén lett menydörgéssel esső, és e segített valamit a tavaszi veteményeken, ugy hogy Krumpli. Kukoricza ha nem a leg bővebben is lett, de zab. Káposzta igen szűken. 1853. Ez a 189
