Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
szembetűnő hogy indulataimat mérsékeltem; nem fejszével tsak gyenge fa villa nyéllel védelmezvén magamat... " 18 7 A tánc és a muzsika, a szórakozás megjelenését a vendéglátóhelyeken nem mindenki nézte jó szemmel. Dunakömlődön a helyi lelkész a vármegye vezetéséhez fordult annak érdekében, hogy az új vendéglőst szoktassák fegyelemre. „ Több Gazdák és szülők hozzám több izben feladott az eránti panaszokra, hogy szolgáikkal, és fel nőtt fiaikkal, kiket a vendég- fogadóban most egy idő olta divatba hozott muzsika, és táncz ide csábitt, nem birnak, azon tilalmamat hirdettem ki praedikálló székemről, hogy nyári időben: a midőn a jobbágyság amúgy a munkával vagyon terhelve minden holnapban egyszer, a téli, és fársángi időkben pedig minden ki vétel nélkül minden vasárnap, és ünnep napokon tartasson a vendég fogadóban muzsika. - ezen tilalmamat népem örömmel fogadta, és azért haza mentében áldott is, a helybeli vendég fogadós még is annak ellene szegülvén, muzsikáját minden vasárnap folytatni, és fiatal híveimet ekképp magához tsábittani meg nem szűnik sött tekintetemet is bátorkodik kissebbiteni. Azon okok, mellyek engem az el tiltásra határoztak, e következendők. 1. Mivel az éjjeli dombérozás, és álmatlanság a fiatalságot a más napi dologra alkalmatlanná tette. - 2. Mivel a táneznak, és mutogatásnak vágygya a leg inkább pénzetlen ifiúságot arra kénszerítette, hogy a szükséges költségeket lopás által szerezzék meg, innénd történt, hogy a gazdáiknak, és Szüleiknek padlásairól gabonát és a rétekről a szénát el lopván, azt a Sidonak csekélly áron el adják, ez által pedig a számos ház népekkel, és adozásokkal terhes gazdákat károsittyak és vég ínségre juttattyák, - és végtére 3. Mivel a táncz általi fel hevülés, a mértéken túl ivott bor következtetik a részegséget, verekedést, s fajtalanságot. " A levél igazságtartalmát megkérdőjelezi viszont az elöljárók és hatvanosok levele, melyben bizonyítják, hogy: „1. folyó esztendei Szent György naptol fogva, a mái alol írtt napig miolta tudniillik Szilatsek Antal Vendég fogadós helységünkbe költözött vasárnaponként a délesti Isteni szolgálat előtt muzsikát nem tartott, sött az Isteni szolgálatnak elvégezte utánn egy órai idő hagyással a muzsikát elkezdetvén a Vasárnapi éjnek Tíz ora tájjáig, de tovább soha sem muzsikáltatott. 2. Senki a szülők, vagy cselédet tartó gazdák közül magát soha sem jelentette a végett, hogy fia, vagy cselédgye gabonát, s más pénzre fordítható szert elorozott volna; azon végzé, hogy a kortsmában költeni szükséges pénzt annak árából potolná, annyival kevesebbé hallatódott, hogy a fent említett Szilatsek Antal Vendég Fogadós valamelly fiatal Legényeket arra kért volna, hogy szüleik, vagy gazdáiktol gabonát, vagy más a félét elorozván tőlök pénzért meg tartani fogja. 3. Szinte hiteles bizonyságot teszünk arról, hogy a Vendég Fogadóban múlatás végett meg jelenő fiataljaink magokat tellyes meg elégedésiinkre viselik - veszekedés vagy más figyelmet érdemlő izetlenségeket nem követnek el - a kiszabott Tíz óránál tovább a Kortsmában magokat nem mulatván - minthogy azon órakor meg szünö muzsika szó után - kiki azonnal dolgára menvén - eloszlanak. " Tahy Ádám szolgabíró vizsgálata is ez utóbbit igazolta. 18 8 Az 1841. okt. 7-én írittak szerint Akkerman József kömlődi vendégfogadós így panaszkodott: „...a mellékelt feljegyzésből böltsen által látni, hogy a Kömlődi adózó Népek gyermekik, és Ifjaik sött még némely lakosokis minő verekedéseket kártételeket, és gorombaságokat szoktak el követni, a vendégfogadóba szállokon és ottan mulatni akarókon. Mivel pedig az ugy nevezett Vendég fogadók, ezen a Helybeli lakosok számára, hanem az utazók számára szoktak építtetni; hogy ottan, minden utaasok is szállák, akiknek, vagy a városokban és falukban ösmerősseik nintsenek, - sött ha volnának is, pénzekért tettzések szerént való szolgálatot és barátságos meg maradhatást és nyugodalmas helyet nyerhessenek: de a Kömlödi Ifjak annyira el vetemedtek, hogy otthon jól lakván, jönnek a Vendégfogadóba magok mulatósa végett és miattok semmiféle idegen szálló bátorságossan, sött pénzéért parancsolt élelmét és italát békességessen einem költ heti., - ugy annyira, hogy már a híre el futván, minden érdemes utazok, a kömlődi Vendégfogadót elkerülni kéntelenek lévén, a megígért árendát ez illető Mgos Uradalomnak béfizetni, az erendás nem lészen képes, mivel a leg kisebb tsak szóbeli perlekedések is az árendásnak tetemesen ártanak, mivel minden tisztességes vendég, irtózik a perelés helyén tartozkodni: mennyivel inkább a holt majd minden vasárnapokon, és Innepnapokon, ez zabolátlan Ifjúság öszve gyülekezvén, a vagy részeg fővel oda jővén, a midőn 15-16 Ifjú is alig költ el egy két itze bort, akkor, midőn egy utazó nem tsak italára, sött ételére is költvén, az árendás abból veszi értelmét... " Haiszler János kömlődi bíró vallomása stzerint: „ ...f. esztendei october 3ik napján jelen volt az Uradalmi Vendég fogadóban estve akkor midőn a gőzhajós legények, és a 18 7 TMÖL. Dunafóldvári Közalap. Urad. Úriszéki iratok 21/1823. 18 8 TMÖL. Közgy. ir. 820/1834. 169
