Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir
A századforduló a női irodalom tekintetében is korszakhatárnak bizonyult, miután Szalay Fruzina és Czóbel Minka előkészítő munkáját követően ekkor, Guttmann Irénnel szinte párhuzamosan, egy hozzá hasonlóan fiatal generáció tűnt fel: Erdős Renée (1879-1956), Kaffka Margit (1880-1918), Tormay Cécile (1876-1937). 49 Nem kívánván Guttmann Irén személyét és tehetségét az előbb említett költőnők és írónő szintjére emelni, de az indulás egyidejűségére, az azonos generációs élményékre, tapasztalatokra, körülményekre feltétlenül érdemes felhívni a figyelmet. Persze a korábban leírtak fényében arra is rá kell mutatnom, hogy Guttmann Irén a zsidó költőnők közt is az úttörők sorában kezelendő. Hiszen a már említett Wohl-nővérek után az első jelentősebb, valójában az első igazi költőnő Erdős Renée, akinek első és második verseskötete a Lys-Noir-versek közlésével szinte egy időben jelent meg: a Leányálmok 1899-ben, míg Erdős nagy visszhangot, illetve valóságos vihart kiváltó Versek c. kötete 1902-ben. 50 A zsidóságnak nagy szerepe volt a nagyvárosi kultúra különböző formáinak létrehozásában. Az operett, különösen a varieté, a kabaré, a pesti dal létrehozásában játszott kiemelkedő szerepük mellett jelentős részben ők szolgáltatják az új irodalom olvasóközönségét is. 51 A kultúra és az irodalom iránti nagy fokú érdeklődésüket a zsidóság polgárosultsága, elemi kultúraéhsége mellett Schöpflin Aladár a szellemi teljesítmény iránti fogékonyságukkal magyarázta. 52 A műveltség, olvasottság szinte előfeltétele volt a költői próbálkozásoknak, komolyabb ambícióknak. Ez a fajta beállítottság Guttmann Irénről és környezetéről is elmondható. így húga, Leonie, ha saját versekkel nem is jelentkezett, szintén iroda lomrajongó, valamint Kaffka Margit barátnője volt 53 , amint ez egy, Babits Mihálynak írt leveléből is kiderül (ld. a tanulmány végén közölt 2. levelet). 54 Ugyancsak az irodalombarátok közé tartozott Guttmann Irén sógora, a neves szociológus ifj. Leopold Lajos és a neje, Jacobi Lívia. Sőt, ifj. Leopold Lajos élete több szakaszában maga is írt verseket, melyek közül az ifjabb korában írtakat közzé is tette. 55 (Itt meg kell jegyeznem, hogy ifj. Leopold Lajos, attól az azonos nevű unokabátyjától megkülönböztetésül használta az „ifj" előtagot, aki Szilfamajor bérlőjeként Leopold Samu és Guttmann Irén szentágotai szomszédja volt.) A fővárosi entellektüel családból származó Jacobi Lívia a század elején kisebb írások mellett fordításokkal szerepelt például a Huszadik Században, később pedig - minden bizonnyal a költővel való megismerkedés után Babits Mihály verseit fordította angol nyelvre, állítólag a lírikus nagy megelégedésére. 56 Kaffka Margit első kötete 1904-ben Versek címmel látott napvilágot. Tormay Cécile első könyvei az Apródszerelem c. (1900) novelláskötet és az Apró bűnök c. (1905) elbeszéléskötet voltak. Ugyan nem költőnőként tűnt fel a századelőn, de szintén e generációhoz tartozott Szekszárd szülöttje, a polihisztor Dienes Valéria (1879-1978) is. 50 KÁDÁR 1997, 43. A kérdés általánosabb összefüggéseihez ld. ZSIDÓ NŐ 2002. 51 ld. ZEKE 2005. 52 „Ősidők óta olyan a helyzetük, hogy csak a tehetség viheti őket előre, ezért készek elismerni minden tehetséget, akármi téren nyilvánul is. A középosztálybeli keresztény ember lehet büszke úri származására, társadalmi állására, családi és egyéb összeköttetéseire: őt csak a tehetsége emelheti ki az átlagból. A zsidók helyzetében, amely mindig az összes eszközök felhasználását teszi szükségessé, az irodalom is hasznot hajthat: bővíti élet- és emberismeretüket." - írta Schöpflin Aladár 1937ben A magyar irodalom története a XX. Században c. munkájában. Idézi: KÖBANYAI 2008, 24. 53 így például Guttmann Leonie alakja név szerint szereplője egy Kaffka Margitról szóló, 2003-ban készült magyar romantikus filmdrámának. A Kaffka Margit és Bauer Henrik c. alkotást Zilhay Tamás rendezte. 54 Egy, az év feltüntetése nélkül keltezett, Babits Mihálynak címzett, de hozzávetőlegesen az 1920-as évek első felére tehető levél szerint Guttmann Leonie egy Abbázia kávéházbeli asztaltársaságnak is tagja. A társaságnak tagja volt még többek között Komor András, Fenyő Miksáné és neje, Gellért Oszkár és neje, valamint Reichard Piroska, Palotai Boris, Osvátné és Schöplin Aladámé. BABITS KATALOG 1993, 205. 55 Ifj. Leopold Lajosnak mindeddig tizenkét versére sikerült rábukkannom: gimnazista korában írt öt verse a Tanulók Lapjában jelent meg 1896-1897-ben, három 1903-ban írt verse a Tolnavármegyében, míg négy időskorában, pár hónappal 1948. januári halála előtt írt versét unokájától, Badics Líviától, valamint Falus Páltól kaptam meg másolatban. A tizenkét versből eddig tízet közöltem tanulmányaimban: CSEKÖ 2006a, 349, 353; 365.; CSEKÖ 2006b, 38, 41.; CSEKÖ 2007a, 434-435, 440, 489. 56 Lívia két bátyja (Andor és Olivér) a Huszadik Század Köréhez tartozott, a harmadik pedig Jacobi Viktor, a neves zeneszerző volt, Erzsébet húga pedig gyermekkönyveket írt. Jacobi Lívia az angolra fordított Babits-versekből többet jelentetett meg angolszász lapokban. Részletesebben ld. CSEKÖ 2006b. 39-40, 43-44, 47.
