Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Sümegi József : Szanai Gergely fia Pál, bátai apát (1400-1424)
volt, akinek testvére ült a pécsi püspöki székben, 1420-ban pedig maga Henrik váltotta őt a püspökség élén. 180 Ily módon közvetlen információi lehettek a pécsi egyházmegyében történt dolgokról, s természetesen a Bátán történt eseményekről. Ugyancsak feltételezhető, hogy 1420. szeptemberében sor került Zsigmond király harmadik bátai zarándoklatára. 181 Végezetül még egy érdekes adatra kell felfigyelnünk. 1409-ben, majd 1411-ben két esetben is „fráter Stephanus abbas de Zebegen", Pál apát jogi képviselője, annak peres ügyeiben. Milyen kapcsolat lehetett a két egymáshoz közel álló monostor között? A zebegényi apátságot 182 minden valószínűség szerint még a tatárjárás előtt alapították, bár első említése csak 1278-ból való. 183 Ekkor magánpatronátus alatt állott, mint Báta. Bencés szerzetesek számára alapították, s Szent Mihály arkangyal tiszteletére, mint Bátát. Szoros kapcsolat lehetett a két apátság között, hiszen évszázadokon át a zebegényi apátok jártak el a bátai apátok ügyeiben, ők voltak jogi képviselőik a perekben. Először 1332-ben említik, hogy Benedek apát járt el László bátai apát ügyében 184 , később 1409-ben 185 és 1411-ben István apát 186 volt Pál bátai apát prókátora, annak peres ügyeiben. Ezekre az adatokra alapozva úgy véljük, hogy a zebegényi alapításkor a kolostor benépesítése a közeli Bátáról történt, s ezt a filiális viszonyt valamilyen formában a zebegényi apátság megőrizte még akkor is, amikor már biztosan királyi kegyuraság alá tartozott. 187 Tanulmányunkban Pál bátai apát portréját próbáltuk megrajzolni, akiről feltűnően sok forrás maradt az utókorra. Köszönhető ez annak, hogy korának egyik leghírhedtebb pereskedője volt. E források vizsgálata lehetőséget adott egyrészt arra, hogy származását, családi kapcsolatait bemutassuk, másrészt cselekedetem keresztül emberi tulajdonságait is vizsgálhattuk. Pál apátságának időszakára azért is oda kell figyelnünk, hiszen azon időszak ez, amikor a bátai bencés apátság az ismeretlenség homályából egyszerre Magyarország egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. Ez a tény pedig még izgalmasabbá teszi Pál bátai apát közel negyedszázados kormányzását. ;0 PRT. XII/B. 76-79., A Pécsi Egyházmegye 2008, 50-51. Zichy VI. 632-633. - Ekkor Zsigmond Cikádorról keltez oklevelet, így feltételezhető, hogy a közeli Bátán is megfordult. A szávai réveket a magyar seregek a Duna mellett vezető ősi hadiúton közelitették meg. Ez Budáról Tolnán át Báta, Mohács, Majsa irányába haladt a Dráváig. Buda és a Dráva-torkolat között a bátaszeremlei rév volt a katonailag legfontosabb átkelő a Dunán, valószínűleg itt csatlakoztak a királyi sereghez a keleti országrész bandériumai. ENGEL 1987a, 87-88. 12 A mai Szebény (Baranya megye) területén lokalizálható. PRT. XII/B. 348; CSÁNKIII. 537. 13 Zichy I. 40. A Zichy I. 385. - Itt jegyezzük meg, hogy Benedek az első a zebegényi apátok közül, akit név szerint ismerünk. 15 Zichy V. 530. | 6 Zichy VI. 84. !7 Történelmi Tár 1901. 43, Az 1397-es esztergomi vizitáció a zebegényi apátot az esztergomi érsek joghatósága alá tartozónak mondja. SÜMEGI 1993, 143-154.
