Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Sümegi József : Szanai Gergely fia Pál, bátai apát (1400-1424)
építettek, amely ritkaság a középkori építészet történetében. Ekkor hosszabbíthatták meg az északi kolostorszárnyat keleti irányban és épült a nyugati szárny déli részén a középfolyosós épületrész. 167 Ezek a nagyszabású építkezések szintén Pál apát időszakában kezdődhettek, hiszen Báta ekkor lett országosan ismert zarándokhely. 168 Az ország egyik híres kegyhelyének apátja Báta bencés apátsága a középkori Magyarország egyik leghíresebb kegyhelye volt. A 15. század második felében Ransanus, a nápolyi király követe, aki Magyarországról könyvet állított össze, a következőket írta róla: „Báta kis falu ugyan, de előkelő az ott található bencés monostor miatt, mely nagy hírnévnek örvend a látható csoda révén, ugyanis az Oltáriszentségben Krisztus vére látható testének részecskéjével együtt, amint ezt igen sokan állítják, akik látták". 69 Laskai Osvát híres ferences szónok azt írja a bátai ereklyéről: „sacra hostia cum s ti Iiis sanguinis ". 17 ° Báta igazi nagy kegyhely volt, ahol a jobbágytól a magyar királyokig a társadalom minden rétege megfordult, erről tanúskodnak a szórványosan fennmaradt írásos emlékek. 171 Hogy a Szent Vér ereklye mikor keletkezett, milyen eucharisztikus csoda folytán, nem tudjuk. Amikor a forrásokban megjelenik már országos hírű zarándokhely, hiszen még a Thuróczi krónika is megemlíti Garai János csodás szabadulásának történetét. Véleményünk szerint a Szent Vér ereklye a 14. század második felétől tette egyre híresebbé a bátai apátság templomát. 172 Nyilván Zsigmond király 1395-ben nem véletlenül töltötte a nagyhetet és a húsvéti ünnepeket Bátán. 173 1409. nyarán Zsigmond ismét Bátán tartózkodott, július 15. és 19-én is innen keltezte leveleit. 174 Ez volt tehát Zsigmond király második bátai zarándoklata. Ezt követően Báta már mint forgalmas búcsújáróhely jelenik meg a forrásokban. 1411. december 13-án például Szekcsői Herczeg László panaszáról olvashatunk, miszerint hajói után Pál apát a Bátatő és Szeremle közötti réven vámot szedetett. 75 Ennek előzményeként tudnunk kell, hogy 1411-ben Rozgonyi Simon országbíró minden utazónak, kereskedőnek, vásározónak és más embereknek, akik a bátai egyház határai között, akár a Duna vizén, akár szárazföldön, belépve, vagy kilépve, lefelé, vagy fölfelé mennek, adókivetés és hajózási pénz fizetése nélkül háborítatlanul utat biztosított, kivéve azokat....akik a Duna vizén nyolcevezős hajón akarnak átkelni. 176 A búcsújárók áradata nyilván tovább növelte a bátai dunai átkelőhely forgalmát. 177 1415-ben Garai János fogadalma, szabadulása, majd bátai zarándoklata országos hírűvé szélesítette a kegyhely ismertségét. Nem véletlen tehát az, hogy Pál apát bécsi tanulmányai ellenére 1416. szeptemberében itthon ténykedett a Boszniában fogságba került magyar urak kiváltása ügyében. 178 Az ezt követő néhány éven belül olyan ismert lett a bátai kegyhely, hogy az erdélyi Kolozsmonostorról a gyóntatok Bátára küldték vezeklés céljából a nagyobb bűnt elkövetőket. 179 A távoli Kolozsmonostor apátja ekkor az az Albeni Henrik 167 SÜMEGI 2006, 165. 168 A kegyhelyre vonatkozó első biztos említés Rozgonyi Simon országbíró 1411-ben kiadott rendelkezése, melyben a bátai egyház határain belépőknek vámmentességet engedélyez. Zichy VI. 166-167. 1415-ben, pedig, amikor Garai János, a nádor öccse kiszabadul a spalatói fogságból és szabadulását a Szent Vérnek tulajdonítja, országosan is ismertté teszi az apátságot. Erről az eseményről még a Thuróczy krónika is megemlékezik. THURÓCZY 1978, 350., Báta évszázadai 1993. 42-44., SÜMEGI 2007. 265-271. 169 RANSANUS 1985,65. 170 LASKAI 1507, RMK III. 38/c. Sermo LXI. Fol. D3/b. - Laskai elmondása szerint a bátai ereklye Szentostya vércseppekkel. 171 SÜMEGI-V. KÁPOLNÁS 2005, 10-18., SÜMEGI 2005, 95-98., SÜMEGI 2006, 141-143. 172 Itt jegyezzük meg, hogy a 14. század 70-es éveitől egyre több forrás említi a bátai apátságot. 173 ZSKO. I. 3917. sz. 174 ZSKO.I. 256.,Ráth Károly 111. 175 Zichy VI. 166-167. 176 U.o. 177 Úgy tűnik a bátai apátok és a Töttös család közötti ellentét az utódok idején is fennállt. 1449. július 14-én ugyanis Bodrog vármegye elöljárói jelentették, hogy a bátai apát Töttös László jobbágyaitól, akik Bátára zarándokoltak, Szeremlénél jogtalan vámot szedett. Ugyanakkor az oklevél szövege azt is mutatja, hogy a Duna-Tisza közéről érkező zarándokok Szeremlénél keltek át a réven. Zichy IX. 225-226., Báta évszázadai 1993. 40-42. SÜMEGI 2005, 98-105, 178 FEJÉR. X/8. 564-569. 179 „ ...ad limina sacratissimi Sanguinis Christi ad Bathorn ". ZSKO. VII. 363-364., SÜMEGI 2007, 269-270.
