Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

13. kép: A szentágotai kúria déli oldalszárnya (A szerző felvétele, 2006) Az egykori beszámolók, illetve Guttmann Irén esetében rendelkezésre álló fényképek alapján mindenesetre megállapítható, hogy mindketten megnyerő külsővel rendelkeztek. A kor teltebb formákat előnybe részesítő korabeli szépségideáljának - amely például a kortársak által híresen szépnek tartott Erdős Renée esetében már molettségnek hat - Guttmann Irénnek úgy sikerült megfelelnie, hogy külseje még napjaink szépségfogalmától se áll nagyon messze. Guttmann Irént a korabeli hírlapok a főváros ünnepelt szépségeként emlegették, míg Leopold Samuról pedig Kereskedelmi Akadémiabeli évfolyamtársa és cimborája, Krausz Simon jegyezte fel, hogy „szép szál, karcsú fiú" volt.

67 Halálakor a lapok Leopoldot kiváló tehetségüként és lovagias jelleműként írták le, amint a Magyar Hírlap írta, „Előkelő és szimpatikus alakja volt a főváros társaságos életének" Leopold Samu, házasságkötésükkor már 25 éves, világot látott ember volt. így gyakorlatilag bejárta Európa jelentős részét, illetve volt Egyiptomban, a Szentföldön, és Palesztinában is. S bár szemben feleségével, aki több generációra visszamenőleg pesti zsidó kereskedő családból származott, Leopold Samu vidéki kisvárosi közegből érkezett, nem hiszem, hogy ez jelentősebb problémát okozott volna köztük. Egyrészt Samu előbb említett utazásai, másrészt Pesten kialakított széleskörű személyi kapcsolatai, ismeretségei miatt is otthonosan mozgott a pesti társaságban. így például a reformkor gazdasági kérdéseit, valamint a köznemesi alapú liberalizmust, illetve annak történetét kutató Samu többek közt Gyulai Pál és Szatmári Mór figyelmét és támogatását is élvezte. Az utóbbi mellett a pesti zsidó értelmiség köréből Leopold Samu ismerősei között tudhatta még Singer Zsigmondon (Neue Freie Presse szerkesztője) és Fenyő Sándoron (Magyar Hírlap főszerkesztője) kívül Kiss Józsefet és Kóbor Tamást, A Hét emblematikus alakjait is.

69 Könnyen elképzelhető, hogy ezen ismeretségeken keresztül kerültek a folyóiratba Guttman Irén versei. Sejtésem szerint ezt a kapcsolatot elsődlegesen Kóbor Tamás személye jelentette. Erre utal az is, hogy a Lys-Noir költészetét melegen üdvözlő írás (ld. a tanulmány elején) szerzője minden bizonnyal Kóbor volt. Kóbor szerzőségét a méltatás alatt található betűjel (x) mellett a cikk stílusa is valószínűsíti.

70 Kóbor Tamás személye lehet a magyarázat arra is, hogy Guttmann Irén/LysNoir versei az 1903 decemberében útjára indított Az Újságban szintén megjelentek. (A lap egyébként igen válogatott garnitúrával indult, hiszen Kóbor mellett a következők voltak alapító főmunkatársai: Herczeg Ferenc, Kénedéi Géza, Kozma Andor és Mikszáth Kálmán).

71 KRAUSZ 1937, 25-26. Közli: Tolnavármegye 1899. június 4. 3. Ezekről részletesebben: CSEKO 2008. Ezen sejtésemben megerősített Dede Franciska véleménye is. Az országos napilapokban (Budapesti Napló, Pesti Napló, Az Újság) megjelent verseinek feltárása - a nagy lap- és oldalszámú hírlapanyag időigényessége miatt - még hátravan. Ugyanakkor sikerült összegyűjteni férje unokabátyja, dr. Leopold Kornél szabadelvű irányvonalat követő lapjában, a Tolnavármegyében megjelenő Lys-Noir-verseket. A Tolnavármegye ezzel egy időben előszeretettel közölte M. Kornis Aranka, Szalay Fruzina, Erdős Renée verseit is. Egyébként Guttmann Irén 1900-1901-ben, a Hétben megjelent verseit a Tolnavármegye szintén leközölte.