Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum I.
Dr. Bátky Zsigomond, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának igazgatója, az igazgató helyett, Szévald Oszkár Tolna vm. alispánjához írt levele 9 (2. melléklet) veti fel a múzeum gyűjteményeinek rendezésének fontosságát. „...személyesen szerzett tapasztalatom szerint a Tolnavármegyei Múzeum, annak következtében, hogy az utóbbi három év óta szakszerű vezetés hijján van, a múzeumban őrzött tárgyak gondozottsága és a tudományos meghatározása, szakszerű feldolgozása és a tudomány követelményeinek megfelelő felállítása tekintetében kívánni valókéit hagy fenn. Ennélfogva teljes mértékben azonosítom magam a mellékelt iratokban kifejezett azzal a kívánsággal, hogy a múzeum anyaga a tudomány és egyben a közművelődés korszerű kívánalmainak megfelelő módon gyökeresen átrendeztessék. " A levél mellékleteként ismerhetjük meg az alispánhoz intézett levél előzményeként keletkezett levélváltást. Dr. Tompa Ferenc egyetemi m. tanárnak, múzeumőrnek a Közgyűjtemények Országos Felügyeletéhez a Magyarországon rendezendő régészeti konferencia szervezőbizottsági tagjaként írott levelét. 10 (3. melléklel) „A Duna medencéhez tartozó országok régészei kétévenként vándorgyűlést szoktak tartani, amely alkalommal felkersi egy-egy régió jelentősebb lelőhelyeit és az e régióban található közgyűjteményeket. Az utóbbi évek folyamán ezek a vándorgyűlések, éppen praktikus és anyag- és tájismeretre törekvő tendenciájuk miatt, mindig nagyobb érdeklődést váltottak ki és résztvesznek azon most már nyugateurópai régészek is. A legközelebb esedékes vándorgyűlés a jövő év szeptemberében Budapestről indulna ki és miután a római limes bejárásval utbaejtenők a Duna déli és alsó szakaszának vidékét, tervbe van véve nálunk két jelentősebb vidéki közgyűjtemény, a szekszárdi és a pécsi múzeum anyagának tanulmányozása is."......." kívánatos lenne, ha erre az időre fentnevezett két közgyűjtemény, de különösen a szekzárdi, amelynek őri állása jelenleg tudvalevően betöltetlen, olyan állapotban lenne, amely a magyar tudományos kutatás nívójának megfelel. " Dr. Márton Lajos (MNM Régészeti Osztályának igazgatója) 1932. november 4-én Dr. Bátky Zsigmondnak írt levelében támogatja Tompa Ferenc javaslatát." (4. melléklet) A Magyarországon megrendezendő régészeti konferencia volt tehát, amely elindította azt a folyamatot, amely a szekszárdi múzeum sorsát és vele Dr. Csalogovits József életét is meghatározta majdnem másfél évtizedre. Bátky az alispánnak írt levelében 12 (2. melléklet) Csalogovitsot javasolja a vármegyei múzeum anyagának rendezésére. „A Nemzeti Múzeum jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy Régészeti Osztályában több jeles képzettségű és vidéki múzeumi szolgálatra készülő önkéntes gyakornok dolgozik. Ezek közül a szekszárdi múzeum anyagának jellegét tartva szem előtt, elsősorban Dr. Csalogovics József személyét emelem ki. Csalogovics kitűnő sikerrel végzett egyetemi tanulmányai után mint állami ösztöndíjas egy évig dolgozott a berlini Museum für Vor- und Frühgeschichte-ben és ott végzett eredménye munkáját a múzeum igazgatója egészen szokatlanul kitüntető bizonyítvánnyal ismerte el. Jelenleg a Régészei Osztályban dolgozik, igazgatójának legteljesebb elismerése mellett. Mindezek alapján Dr. Csalogovics Józsefet a legmelegebben ajánlom Méltóságod szíves figyelmébe, kérve, hogy a rendezési munkálatokkal őt megbízni szíveskedjék. " A múzeum rendezésének költségeit Bátky szerint még a vármegye rendelkezésére álló államsegély terhére kellene megoldani. 1 Az alispán válasza 14 (1932. nov. 17.) nem kevés akadályt és ellenvetést tartalmaz. Az ellenvetéseken kívül a múzeum korabeli állapotára is találunk adatokat. J. A Közgyűjtemények tek. Országos Felügyelőségének Budapest Nemzeti Múzeum 9 TMÖL, Alisp. 1575/933. 10 TMÖL, Alisp. 1575/933. " TMÖL, Alisp. 1575/933. 12 TMÖL, Alisp. 1575/933. (18803) Az előadói íven a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének írt válasz kézirata. 13 TMÖL, Alisp. 1575/1933. 14 TMÖL, Alisp. 1575/933. (18803). A témával kapcsolatos alispáni leveleken lévő „Hadnagy" név nyilván arra utal, hogy a válaszok előkészítője, mint „ügyintéző", Dr. Hadnagy Albert főlevéltárnok volt.
