Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből
Az udvari csillagjósok, horoszkóp-készítők kései leszármazottja a vásári planétás (jóscédulás), aki már nem figyeli a csillagok állását, hanem az érdeklődővel az előre elkészített, nyomtatott cédulácskák közül találomra húzat egyet. A 8x10 cm-es narancssárga vagy halvány rózsaszín cédulák élükkel felfelé sorakoztak egy felül nyílással ellátott, téglalap alakú, keskeny fadobozban. A húzást nem a planétás, nem is a megrendelő, hanem egy tarka papagáj végezte, „aki " rendszerint Lóri névre hallgatott, és az asztalkán vagy a planétás vállán sétált, esetleg rúdon ült; máskor fehér egér, esetleg tengeri malac választott. Planétát elsősorban nagylányok, asszonyok, másodsorban pedig legények, katonák, sőt mulatságból diákok és felnőtt, tanult emberek is húztak. A cédulákon ügyesen összeállított, sablonos szöveget olvashattak. 129 Vásári látványosságok. A magyar nép a különféle vásári szórakoztatásokat egyszerűen komédiának mondotta, pedig emögött az összefoglaló elnevezés mögött sokféle, egymástól merőben eltérő, és az idők változásának is kitett látványosság, mutatvány és játék lappang. Az egyszerűsítés mégis teljességgel érthető, hiszen a nagyobb vidéki vásárokon sátrakból és bódékból külön ún. komédiás fertály épült: 1. látványosságok: (pl. panoráma, panoptikum, állatsereglet stb.) a lényeg a szemlélődésen, látványosságon, csodálkozáson van. 2. mutatványok (pl. bűvészek, erőművészek, cirkuszi akrobaták stb.), melynek során hivatásos szórakoztatók ügyességi, erő- és egyéb produkcióikkal szórakoztatják a passzív közönséget. 3. ügyességi és szerencsejátékok (pl. célbalövés, erőpróbák, karikadobás és egyéb ügyességi próbák stb.), melyek során viszont a közönség próbál szerencsét, mutatja be erejét és ügyességét. A vásárok hozzá tartoztak egy nép műveltségéhez. Annak egésze sűrítve itt jelenhetett meg mások előtt is. Az oda látogatók úgy öltöztek fel, hogy mindenki láthassa honnan jöttek a vásárra. Ahogy Garay János írta 1833-ban a sárköziekről: „...ha így eredeti viseletökben fürgén és tsinosan a szegzárdi, báttaszéki vagy mohátsi heti vásárokra megjelennek, kinek fején egy kosár gyümöltsel, tojással, vagy egyébbel megrakva: mulattató őket hallani..., míg férjeik az alatt halakat s rákokat árulnak. " A sokadalom alkalmat adott a helyi és tágabb identitás kinyilvánítására, megélésére, egyben általános atmoszférája kihívást is jelentett, ki mennyire tud ellent állni a tömeg kínálta szélsőséges megnyilvánulás ingerének. Itt tehát nemcsak kultúráját, hanem egy nép tartását, értékrendjét is megismerhette a világ. Vásári csalafintaságok „ Ugyancsak itt történt Sárközbe az egyik szekszárdi vásáron, meg a többi következő vásárokon is. Hogyha lovat adtak el, különösen kehes lovat vagy csökönyös lovat, akkor reggel, vásár röggelin beitatták a lovat erős pálinkával. Az pedig úgy történt, hogy körösztbe egy fát tőitek a szájjába. Na a fa nem engedte, bele tudtak nyúni a szájába, és beöntötték nekik. Persze több embör fogta le. Beöntötték neki, ugye lenyete. Ettől a köhögése pillanatnyilag megszűnt, addig amíg a vásárba el tudta adni. De aztán a következő nap a keh újbú rágyütt. 131 Vót egy eléggé híres öregember Ocsényben, akit még én is ismertem. Sőt még távoli rokonunk is vót. Ezt úgy hívták, hogy Fületlen Szabó János. Ugyanis ennek valamikor olyan betyáros ember vót, lecsapták az egyik fülit. De ezt nemigen lehetett látni, mer mindig ügy félre hordta a kalapot, hogy azt nem löhetött látni. Az sok viccet is csinált belőlle, mer vásározó később má lókupec, kupeckodó embör vót. Meg ilyen állítólag az öreganyámtul hallottam régen orgazda, meg az Alfőldrű csikót loptak meg stb. Hát aztán bemögy a csárdába az reggel. Azt módja. eladta; - és ezen czigány aszonyok által meggyaláztatván, és megcsalatván. " - Bubits József 60 éves, római katolikus, nős, kalocsai születésű, szekszárdi zenész vallja: „Én mint a szegzárdi czigányok felett közhatóságilag kirendelt felügyelő régiebb időben már észre vettem, miszerént Kutrus Bábi czigány asszony varázsolásai, és csalásai által többeket megcsalt, leányokat eltántorított; és nevezetessen tudom, hogy Laláné, és Kutrus Bábi Halmay Ede ügyvéd urnák szolgálloját Baka Karit megcsalták... " - Kóródi Ferencné Kutrus Bábi 36 éves tolnai születésű, szekszárdi lakos büntetve kétszer volt csalásért. Boros Józsefné Laláné 49 éves, özvegy, kalocsai születésű szekszárdi koldus. - TMÖL. Szekszárdi I. osztályú Járásbíróság 1858 C/l 11. 129 KATONA 1976, 164-171. 130 GARAY 1833,23-26. 131 ANDICS 1976.
