Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből

magokat a Vássári rendszabáshoz tartsák főbb kötelességekben fog állani. Harmadszor Mindazon három esztendőben tartandó országos Vassarokk Jövedelmeiért kőtelessek az Arendatorok minden esztendőre nyoltz száz Három Forintokat Ezüst, és Arany pengő Conventionalis Pénzben Arenda fejében fertály esztendőnként előre két száz hassonlo Forintokat Negyven ött kraiczárokat a M. Urasságh Cassájába le füzetni úgy hogy ha ezen okvetetlen váló füzetest meg nem tennék, minden ingó bingó Jószágábul Malmokbul tudni illik Házaikbul vagy más akár hol is találandó vagyonokbul vagy Joszágokbul minden Biroság nélkül a M. Urasság magának tetzésse Szerint elégséget meg szerezhessen, mellynek elégtételére magukat in solidum le kőtelezűk. Negyedszer: Ha pedig törtenetbül a Fölleb való Helyek különös rendeléssekbűl meg történne az, hogy ezen Uradalom eránt a környűl állássok máss kővetkezésseket szülnének, ollyan esetben az Arendatorokra nézve ezen Contractus, meg szűnik... 1825. nov. 17. "

53 A vásárt rendező szerv a vásárból bevételhez, jövedelemhez akart jutni, ezért érdeke volt, hogy minél szélesebb körben hírt adjon róla, mert csak így remélhette a messzi tájakról is történő tömeges részvételt. A hirdetésnek nem egy alkalomra kellett szólnia, hiszen a vásár évente megismétlődő állandó folyamatot jelent, hanem az volt a célja, hogy a vidék lakóinak tudatában megrögződjék a vásár időpontja és időtartama. Minden alkalmat meg kellett ragadni ahhoz, hogy a közvélemény jó tájékoztatást kapjon a vásár adatairól és az ottani eladás feltételeiről. A vásárhirdetésnek két formája volt: a szóbeli és az írásbeli. A szóbeli hirdetés formái a következők: Az első vásár meghirdetése, ami tulajdonképpen az adományozó okirat kötelező kihirdetése. Szóbeli hirdetési mód volt a vásár megkiáltása, részben a vásár előtt lovasküldöncökkel, részben a vásáron annak bejelentésével, hogy szabad a vásár és a legközelebbi vásárt mikor tartja a város. Fontos volt a dobolásos vásárhirdetés és a publikáció; ez utóbbit rendszerint vasárnap délelőtt templomozás után a város valamely adminisztrációs vezetője (jegyző) tartotta. Az írásos hirdetés is többféle lehetett: A legrégibb forma a kalendáriumi hirdetés, később újsághirdetés, a vásári plakát és a levélbeli hirdetés (nyomtatvány). A vásár meghirdetésében évszázadokon keresztül nagy szerepet játszottak a circuláriák, a kurrensek és a futólevelek is, amelyekben a városok egymást, a járásokat és a vármegyéket, valamint a központi államszerveket tájékoztatták. A hirdetések a vásár időpontjáról, időtartamáról, a vásár fajtájáról, a tilalmakról, a vám és helypénz ' TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1825. 502/1825. - A szekszárdi uradalom hat esztendőre szerződést kötött Kaczenbach Istvánnal, Merfelcz Jánossal, Farkas Jakabbal és Kaczenbach Józseffel az országos vásárok helypénzszedési bérletére: „ í.Altat adja és engedi a M. Urodalom az öt vásár alkalmával bejönni szokott jövedelmek haszonvételét, valamint azokat a k. k. privilégium szerént bevenni, és a Törvénykhez képest használni meghatároztatott u. m. minden vásáros deszka és másféle bódéktól, Sátoroktol, marha állásoktol minden tekintet nélkül, minden varos az kalmároktól kereskedőktől, mester emberektől a kik különös szeződés nélkül gabonával kereskednek, szóval mindenki ki árulás végett termesztményel vagy készítményei ki áll (kivévén a törvény által ezen adózástól felszabadultakat és nemesi Szabadalomul biró Személyeket, Sz. kir. város szolgájait - és a Szegzárdi lakosokat az utobiakat mindazonáltal csak addig míglen ez erant folyamatban levő pernek vége szakad) a Tettes Ns. Megye által kiszabott Taxák Szerént a M. Uradalommal járandó helypénz és ezzel összekötött jövedelmét úgy hogy ezeket magok hasznára fordítván a rendes Tariffán feliül Senkit szorittani törvényes büntetés alatt ne merészeljenek - ugyan is azért hogy tudatlansággal magokat a haszonbérlők ne menthessék. 2. Az Uraság részéről a Törvények értelmében a Vásárok helyes rendtartássára Ugyellö vásári Bíróság rendeltetvén, ez a maga mellé veendő két városi Esküdtek és szükséges felvigyázókkal olly kötelességgel bizattatik meg, hogy a terhessebb panaszok és kérdések úgy valamint szintén a Várbírságos Ügyeknek elintézését a M. Uradalomnak azonnal feljelentse kisebb vétkeket és vásári pereket megbirája, és magát a vásári rendszabáshoz lévén köteles magát alkalmaztatni kötelességül tétetik továbbá a Vásári Bíróságnak, hogy tolvajoktol elvett akár miféle eszközök, vagy ruhafélék a Törvények értelme szerént, három vásár alkalmával kőz hírré tétetvén, ha tulajdonossá találtatik, azok neki átadassák - azon esetre pedig, ha ezen idő után tulajdonossá meg nem jelenne, azonnal rendes Jegyzék mellett dobszó által eladattassanak. Úgy szintén a vásári Bíróságnak tiltatik, hogy az Urod. Tisztség egyezése nélkül semi uj bodés helyeket kiosztani és a jegyző könyvbe bé iktatni bátorkodjon, más egyebb Sátor helyek kijelelése a vásári Bíróságnak kötelességei közé tartozván Ezen fáradságos eljárásaért pedig a haszonbérlők tartoznak a Vásár Bírónak a két vásári napokra, naponként tartás nélkül Három Ft. 1 x pp. A két Esküdtnek - egynek egynek negyven nyolcz az az 48 xr pp. A vásári jövedelemből anélkül hogy ezen költségek az Uraságnak beszámíttassanak kifizetni. 3. A fent említet hat esztendőben öt ízben évenként esendő országos vásárok alkalmával bé jönni szokott jövedelmeket esztendőnként egy ezer hat ftokat ezüst pénzbe az az 1006 Ft három húszast egy fiba véve, fertályonként előre még pedig november február május és Augusztus Iső napján a nevezett árendások az Urad. Pénztárába lefizetni tartoznak 4er Köteleztetnek az általadandó épületek és vásári eszközök jó karbani fentartására, és úgy mint azokat általvették, az urodalmi birtokába vissza adni. 5. Köteleztetnek e jelen Szerződést nem csak a haszobérlök hanem feleségeik is aláírni és egyik a másikért jot állani, és ezen Szerződést az iletö helyen a haszonbérlök költségére betáblázni. 1844. ápr. 29." - Ugyanekkor kötött szerződést az uradalom a piaci haszonbérlővel, Szukopf Jánossal. Heti két piacról van szó: szerda és szombat. 60 frt haszonbért fizet negyed évenként. - TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1844.