Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után
kapcsolatosan és így sürgősen van tervbe véve. Ezen sürgősséget és kapcsolatos megoldást kérjük a 6.500,000 korona költséggel tervezett Sió csatornára is kiterjesztetni, vagyis hogy a Siócsatorna kiépítését, mint szerves összefüggésben levő munkálatot, a közép Duna szabályozásával szintén együttes kivitelre soroltatni méltóztassék. A balaton — dunai összeköttetést ugyanis a közönséges helyi érdekek köréből kiemeli már maga a Balaton, melynek európai színvonalra fejlesztése egyenesen országos érdeknek nevezhető! Kiemeli azon körülmény is, hogy e csatorna nem egyes zárt vidéknek, nemcsak a közvetlenül érintett 4 nagy és müveit vármegyének egyedüli érdeke, hanem közös érdeke ez a balatoni kimeríthetetlen bazalt bányák feltárásával — a közép Duna mentén elterülő egész országrésznek. Mintegy 15 megyei és városi törvényhatóság kulturális fejlődését és előretörekvését éppen ezen kitűnő építőanyag teljes hiánya, illetve hozzáférhetetlen volta akadályozza legfőképpen. De közvetlenül érinti e csatorna magát az országos érdekűnek elismert közép Duna szabályozását is, melynek végrehajtását a balatonparti kőbányák feltárása gyorsabbá és olcsóbbá tenni van hivatva. Legyen szabad idéznünk a beruházási javaslat indokolásának befejező sorait: Ismeretes, hogy folyóink mellett igen kevés nagy teljesítő képességű kőbánya van, ha tehát a munkálatokat bizonyos határon tul akarnánk fokozni, ez nemcsak az anyagbeszerzést megnehezítené, hanem a munka árát is emelné. íme tehát időben és pénzben nagy megtakarítást lehetne elérni, egy fillér uj beruházás nélkül, csupán csak a természet által egyenesen felkínált előnyök czélszerü felhasználásával. ~ Végül engedje meg Nagyméltóságod, hogy esedező szavunkat Szekszárd rendezett tanácsú város érdekében felemelhessük E várost a Sió csatorna tervezete oldalt mellőzi és csak feltételesen említi meg, hogy egy medenczeszerü kiágazással lehetséges volna megközelíteni. Szekszárd az egyetlen nagyobb forgalmú hely a csatorna egész 110 kilometer hosszúságán, egy nagy vidék góczpontja, ahova vezet minden létező és még jövőben épülő köves utunk, ide vonzza ármentesítő társulatunk birtokosságát minden köz- és magánügy: ez a közvetlen piacza terményeinknek. Szekszárd bekapcsolása nem csekély mértékben emelné a csatorna forgalmát és fokozná rentabilitását. Alázatosan kérjük Nagyméltóságodat, hogy: az emiitett medenczeszerü kiágazással közvetlen Szekszárd városa alatt szükségelt kikötő és rakodóparti berendezéseket a Sió csatorna tervezetébe szerves alkatrészként beilleszteni és kiépítését annak idején kegyesen elrendelni méltóztassék. Nagyméltóságod bölcsességében és mindenkor a haza javát szolgáló működésében látjuk annak biztositékát, hogy mindezen kérdések a legjobban, a közérdeket teljesen kielégítő módon fognak - már a közel jövőben - megoldatni. Mely reményünk kifejezésével maradtunk Nagyméltóságodnak hálás tisztelői: a szekszárd-bátai ármentesítő és belvizszabáíyozó társulat összérdekeltsége. Az 1908. év május hó 13n tartott közgyűlés megbízásából: Dr. Beöthy Károly társulati elnök " A fakadó vizek elleni védekezés Míg egyik évben a szárazság és vízhiány, a másikban a túl sok víz keserítette a térségben lakók életét. Amikor a Dunán hosszan tartó árhullám vonult le, a töltések mögött szivárgott a víz. Látva a szivattyúzás hasznosságát, egyre több település sürgette, hogy ezeket a fakadó vizeket is távolítsák el, ami pedig nem volt megoldható technikailag, mert minél többet szivattyúztak, annál inkább helyet csináltak a feljövő víznek. 85 Tóth Károly véleménye szerint szorítógátak építésével megakadályozható a fakadó víz károsítása. A gátépítést a választmány azonban nem támogatta, arra hivatkozva, hogy ritkán van fakadó víz. A bátaiak által panaszolt pangó vizek ellen a korábbi gyakorlatot javasolták, azaz a községi dűlőúton tartsák vissza. Ekkor TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1900. április 21 1900. január 27-én jeges ár volt, április 17-én tetőzött a tavaszi áradás. Nagy arányú fakadó víz keletkezett. Báta elöljárósága valamint a decsi Róhr Péter és 43 társa szivattyúzással kérte annak eltávolítását.
