Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

József-puszta melletti Gemenc úti árokban tervezett csatornához nem fogtak hozzá, mert nem készült el ë vármegye által vállalt áteresz.

35 A kivitelezés közben folyamatosan érkeztek az újabb és újabb lecsapolási igények. Kovács István és Döme Mihály pilisi lakosok képviselték azokat az ártéri birtokosokat, akik Isztrenkától Obátáig, onnan a meder közepén Füzéresig kérték vízlevezető csatorna építését. „Minthogy ugyanezen ügyben Tolna vármegye Alispánja 21086/97 sz, alatt hozott határozatának 4. pontja alatt akkéni döntött, hogy 70 kat. hold mentesítésétre, mellékcsatorna építésére a társulat nem kötelezhető, mégis az érdekeltek a társulathoz utasíttatnak. Ennélfogva a választmány készséggel nyújt segédkezet ezen kisebb érdekeltségi körzetnek belvíztől mentesítésére és társulati szakközeg által elkészítendő tervek szerinti létesítést oly feltételek alatt engedélyezi, ha az érdekelt ártéri birtokosok a szakközeg által kiszámított kiviteli költségeket viselni hajlandók és azt a munka megkezdése előtt a társulat pénztárába befizetik. "

3Ó „Ocsény község elöljárósága által benyújtoti ama kérvénynek, melyben a Dobornyai közös legelőn levő vizet a decsi legelőn át az úgynevezett Ásványba és onnét a főcsatornába bevezettetni kéri: a választmány helyt nem adhat, minthogy a jóváhagyott tervek szerinti főcsatorna meg lévén határozva, a jóváhagyott tervekkei szemben más érdeket is sértene és a kérelmezeti levezetés tervének hatósági kitételét vonná maga utan. ,37 A közgyűlés határozata szerint a szabályozási tervbe fel nem vett területek csatornázását is megoldják, ha szükségesnek látszik. Ilyen volt a szekszárdi és a palánki uradalomtól többször kért Fehérsár lecsapolása, elsősorban azért, mert ennek a több ezer hold területnek a vízmentesítése szorosan összefüggött a Parásztai árok rendezésével. Ugyanis az innen lejövő iszap eltorlaszolta a Fehérsárt és környékét, elöntötte a Sárvizet és az alsó Fehérsár medrét. Az elképzelés szerint az árkot a Karajtó és Székelyfokán át a Csörgeiekbe vezetik, minimális szelvénnyel, a fenéken 30 cm széles fenekű árokkal 2 és fél km hosszban, ami keresztülmetszi s így elviszi a belvizeket. Az 1758 forintra taksált összeg felét földmunkára, a többit hídépítésre és a kisajátításra fordították. Ezzel a megoldással a Dorogna szabályozása fölöslegessé vált, mert ott már a vármegye költségére épült dorognai betonátereszt elhelyezték.

38 A Gemenci úttól Bátáig minden tervezett belvízcsatorna és a nagyobb műtárgyak és a fahidak elkészültek, csak néhány kisebb betoncső hiányzott. A belvíz mentesítésére felállított rendszer működképességét a gyakorlatnak kellett igazolni, s menet közben folyamatosan fejleszteni, javítani. A beruházás eddig az időpontig 67,523 forintba került, ami az előirányzottnál 8,5 ezerrel több volt, de a hátralévő munkák és a hídépítések befejezésével elérte a 80 ezer forintot az összes költség. Az eredetileg tervezett 26 helyett 38 híd épült, nem sokkal drágábban, mint ahogy a költségvetésben szerepelt. Fahídról eredetileg szó sem volt, de fel kellett hét nagyobbat állítani 3300 forintért, a kisebb csatornák áthidalására pedig még 4 kisebbet. Ez sem volt azonban elég, még legalább három hídra és 10-12 gyalogoshídra is szükség volt. A fahidakat tölgyfából, Főcsatorna-részlet 35 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1898. okt. 20. 36 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1 898. május 17, 37 TMÖL IX/285, Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. május 17. 38 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. augusztus 29.