Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után
Tóth Károly társulati mérnök véleménye szerint aki 1878-1920 között irányította a munkákat - a mocsarak kiszárítását csak a teljes belvízelvezető rendszer kiépítésével, szivattyú beállításával lehet elérni, ami a bátaiak javaslatával, a 220 hold megvédésével szemben több mint 5000 holdnál jelenthetne megoldást. A Kis-Duna kotrását 1893 telén el is végezték, amivel átmenetileg csökkent a belvíz nagysága. Ha a bátai révtől a zsilipig a Holtsár medrét is kikotorják amivel már tíz éve nem foglalkoztak - jelentősen tovább javul a helyzet, a víz gravitációval kifolyik a zsilipeken addig, amíg az egész belvízkérdést nem oldják meg. 10 Mivel az ármentesítő társulatban a sárközi települések mellett Bátaszék és a megyeszékhely is érdekelt fél volt, a miniszteri megbízott sürgetésére és az alispán felszólítására Tóth Károlyt utasították a belvízkérdés megoldásának tanulmányozására, majd elrendelték, hogy a községek készíttessék el a terveket." Tóth Károly társulati mérnök Dr. Szigeth Gábor elnök A belvízrendezés elveinek megállapításakor Tóth Károly a zsilipekkel kapcsolatos saját tapasztalataiból okulva és a tiszaiak működését tanulmányozva a bátai és lankóci, meglévő zsilipek mellé ujabbak építését nem tartotta célszerűnek. Jobbnak látta a Pösze-Sárvíz főcsatorna vizét a Dorogna-hídtól a bátai zsiliphez vezetni. A decsi Kis-Dunát elég mélynek tartotta ahhoz, hogy a lankóci zsiliphez vigye a vizet, s így ott nem látta szükségesnek a csatornaásást Javasolta, hogy a dombokról érkező vizeket és a lajvéri malomárok vizét a többitől elkülönítve vezessék a bátai zsiliphez. Számításai szerint a költségek még akkor is magasak lesznek, ha saját embereikkel végeztetik el a munkát, ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a több mint 70 ezer forint befektetés arányban áll-e az elérhető eredménnyel. Tisztázásra várt az is, kik és milyen mértékben viseljék a terheket, ki tartja majd rendben a műtárgyakat, milyen feltételek szükségesek a mellékcsatornák létesítéséhez. Az érdemleges határozathozatal előtt bizottságot alapítottak, melynek tagja lett a társulati elnök, az igazgató, a mérnök, az ügyvezető (titkár), három választmányi tag, több ártéri képviselő és községenként két10 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1894. május 16. 11 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai 1893. december 12. Válaszmányi ü. jkv. Bátaszék el is készíttette, de többen kifogást emeltek ellene és a minisztériumi visszaérkeztetés után nem foglalkoztak vele.
