Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
nem is, az önkéntes ajánlkozással kiállítani, hanem sorshúzásra kerülend a dolog. A meg ejtendt sorshúzásra nézve pedig a következő észrevételt tenni bátorkodom. Kivan ugyan mondva a választmány rendeletnek 6. szakaszában a törvényes egyenlőség eszméje szerint 'hogy minden polgár 18-40 évesig házszám szerint öszve Írasson és sorsot húzzon ", de igen általánosan: Véleményem szerint épen a törvénye, egyenlőség eszmélyéből kiindulva: praelist világossan ki kell mondani, hogy a nagyobb és kisebb birtoko. urakon kezdve, azoknak gazdatisztjeiket, 's cselédségét ki nem hagyva, minden néven nevezendi honoratiorokkal együtt (papot, mestert, és oktatót kivéve) minden más közpolgár is 18-40 évesig sorso huzand...A sorshúzást el nem kerülhetvén a választmányi rendelet hallgat az orvosi vizsgálatról, i mértékről, a húzáshoz megkívántató számjegyzett golyótskákról... " I46 Az ekkor született népdalok már más hangulatot sugároznak: Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben, Letekintett az Úristen a földre. Körülnézte egész Magyarországot: Hol csatáznak a jó magyar huszárok? Arra alá megverték a rézdobot, Kiadták az erős parancsolatot: El kell menni a csatába harcolni, Piros vért kell a hazáért ontani. Magyarország körös-körül füstölög, Kossuth Lajos szent ágyúja mennydörög, Maga fújja az angyal a trombitát. Harcra hívja a magyarok honfiát. Világos vár, de szomorú a neved, Mert megázott piros vérrel a földed: Sok anyának odahalt a gyermeke, Jaj, istenem, de hiába nevelte! Azután a szabadságharc leverése után - emlékezve a dicső napokra - így keseregtek: Kossuth Lajos meg a Bém Vályogot vet, mert szegény. Muszáj szegénynek, Másképp nem élhet. Elkészült már Nyék alatt a vasút, Azon jön be Garibaldi, Kossuth. Meghozta a nemzeti lobogót. Vigyázz, német, szűk lesz a bugyogod. Perczel Móric ködmenbe Rakosgatja ötvenbe. Muszáj szegénynek, Másképp nem élhet. Sárpilis Kossuth Lajos levelet íratott, Közepébe bankókat rakatott; Altaladta az íródeáknak: Ossza ki a magyar katonáknak. Sárpilis 149 kárhozatos tétlenség még jutalmaztatik!" - 1848. okt. 14. - K. BALOG 1976, 488-490. - Némedi község lakói kérik í kormánybiztost, hogy az újoncozás a birtok arányában történjen, és a hazatért katonák pénzt kapjanak. „Az újoncok kiállításé megrendeltetvén, mi...némedi folyamodó édesatyák igen jól ismervén imádott hazánknak hű fiai karjai után esengő mostohc körülményeit, nem akarunk utolsók lenni szeretett gyermekeink előállításával, csupán ahéli fájdalmas érzetünk kijelentését nerr titkolhatjuk, miszerint mi némedi gyermekes atyák többnyire szegényebb sorsúak lévén, a tehetősebbek, kik a hazának töbl jótékonyságát élvezik, ezen teher alul mentesek maradandnak. Oda járulna tehát alázatos esedezésünk, hogy ha mi gyermekeinkéi a Haza szolgalatjára készséggel felajánljuk, ezeknek is jövendőbeli állapotjok iránti gondoskodásbul községünk minden sorsú ét rangú lakosait birtok aránylagos kivetés után mindenkink hazajövetele után egy megállapított summa kifizettetnék. " -1848. okt 21. - K. BALOG 1976, 490. Fördös István főszolgabíró jelentése a katonai összeírás és sorozás problémáiról - 1848. júniusa 19. TMÖL. IV./B/101 Bizottmány...510/1/1848. - DOBOS 1998, 55-57. SOLTÉSZ 1981,414-415. SOLTÉSZ 1981,420. SOLTÉSZ 1981,423.
