Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
katonaállításkor nem kényszeríttetik az állításra, akkor csak a reá esendő pénzmennyiséget fogja fizetni, A nevezett uradalmi lakóknál és tisztviselőknél, árendásoknál lévő iíjakra szabadító levelet kérnek, hogy őket hazahozva, a sorozandók sorába iktathassák a Bedegen letartóztatottakkal együtt, A város minden kiállítandó újoncnak handgeldként 10 forintot fizet ki. Vizner György némedi bíró levelében tájékoztatja Szalay György tamási alszolgabírót arról, hogy az általa keresett ozorai születésű legény újév óta ugyan nála szolgált, de attól a naptól kezdve amikor az ozoraiak ott voltak érte, elment tőle, hogy hova azt nem tudja, így nem adhatja át az „ Ordinántz " legénynek, de ha előkerül, megfogatja. Dőry Sándor tamási főszolgabíró kötelességévé teszi a felsőnyéki bírónak, hogy Mester Mihály nőtelen legényt, aki a katonai sorshúzáson meg nem jelent, helyette azonban a helység bírája a 7dik Sors jegyet" húzta ki, a sorozó bizottság elé állítsa Tamásiban. A döbröközi születésű Komlai Péter helyett - ki állítólag Zombán szolgálatban van - öccse a 11. sorszámot húzta, köteles megjelenni a vizitáción, ezt biztosítsa a zombai bíró. Az 1841, évi sorshúzás tiszteletére Iregben még verset is faragtak: 184lik évi Katona állíttásra ( 1 ) Elérkezett az év katona adásra, menyünk tehát Pajtás a sors húzásra Jobb nékünk menni e páliára mintsem barom módon hurczoltatni oda. (3) A sorsot kihúztam, és katona lettem Király mondurjába felis öltöztettem az után még egyszer haza eresztettem, hogy jó Rokonimtul búcsúmat vegyem. (5) Tiis jó Rokonim ne szomorkodjatok szebb sors az énnékem, hogy katona vagyok majd ha a tiz évek lassacskán lefolynak örökös obsittal elbocsájtandanak. Tolna vármegye területének többi részén is lezajlott a katonaállítás. A dombóvári járásban, ahová Lreg is tartozott, 173 főt állítottak ki, az 1841. febr. 20-án és az azt követő napokban lefolytatott sorozásokon. Pári község négy főt állított, közülük három helyi születésű volt, ők „a helységtől szolgalatja ideje alatt segéd pénzképpen naponként nyer 3 xrt Váltóban, melly Mártius Iső napján tőkésítve minden éven által a gyámtárban le tétetik, és kamatjai által részére gyarapítatni fog. " A negyedik személy Táuschek Izrael 18 éves, nőtelen, izraelita „bugyros", Fehér megyében Abán született, 400 frt. váltóért Pelcz György helyett ment, mely saját nyugtája szerint egészen kezéhez vette a pénzt. Bedeg kvótája három fő. Közülük kettő bedegi születésű ifjú, 150 frt váltóért a helység fogadta fel, 20 frt-t elvitt a többit betették kamatozásra a helyi árvatárba. A harmadik személy, a tamási születésű Biró János „300 for. váltóért Kovács József fiai helett rendelkezvén 100 frtokrul, marad az árva tárban részére biztosítva 200 for. váltó. " Ozorán 15 főt soroztak be. Közülük hét embert a mezőváros állított ki egyenként 200 váltóforintért. A többieket helyettesként magánszemélyek fogadták fel 200 és 500 váltóforintért. Tamási 13 főt állított ki. Mindannyian magánszemélyek helyett mentek a katonának 100 és 500 váltóforintért. 114 Polgári állásukat tekintve: kettő 113 TMÖL. Csapó család iratai 1841. 114 „Alul nevezettek kőzött e következendő szerződés köttetett; ugy mint Öreg Molnár János meg fogadta fiai helyet katonának Takács Mihály nőtelen legényt háromszázhúsz, az az 320 forintért váltóban, mellyre felvett 20 frtot, a hátra lévő 300frtot pedig esztendőnkénti járandó kamatjaival 9 évre számolva, egy évit elengedvén, midőn vég elbocsájtással a katona haza jövend megfizetni magát kötelezi, ezen kívül egy darab 2 esztendős üsző borjúját köteles tartani s nevelni, melly idővel meg borjazván a Szaporaság mindenkor egy esztendős korában el adatik, és a be jövendő kész pénz kamat nélkül a kész pénzhez számítatik, hiteles feljegyzés szerént - meg dögölvén pedig a marha - róla nem tehetni, - még azon felül ha a marha meg maradand - hazajöttekor (2) Ha a nagy Istennek ez az akaratja hogy fegyvert viseljünk Hon boldogságára tegyünk félre mindent a mi csalogatna vérségét, és szülött a mi tartoztatna. (4) Atyám lakjába a midőn beléptem egész családjával keseregve leltem, ne sírj édes Atyám, ne könyezze jó Anyám tán majd a nagy Isten kegyesen tekint reám. (6) Örömmel megjövök akkoron hozzátok addigis titeket Istennek ajánlok. Ireghbűl" 3