Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Sümegi József : Szanai Gergely fia Pál, bátai apát (1400-1424)
Hogy mi lehetett ennek a kiváltó oka? A bemutatott pereken kívül számos eset járulhatott még hozzá. 1422. szeptemberében például Szanai Miklós és Geszti László Pál apát rászedésére és akaratából hatalmaskodtak Bátmonostor és Pongorác birtokon. 156 1423. január 24-én a kalocsai káptalan jelentése szerint Pál apát Kakucson barmokat rabolt el és kerékbe töretett egy embert. 157 1423. áprilisában Lakon hatalmaskodott, amelyet a vizsgálat igazolt. 158 A legsúlyosabb eset mégis az 1423 nyarán történt incidens lehetett. 1423. július 19-én Baranya megye elöljárói jelentették, hogy Töttös János Cseléről hazainduló embereire rátámadt Pál apát, közülük néhányat megölt és megsebesített. Vele voltak prediálisai, horvát belső emberei, körülbelül háromszázan. 159 Ott volt Szánai Gergely zsembéci várnagy is 160 , Pál apát rokona. Ez az eset lehetett az utolsó csepp a pohárba. 1424. november 11-én már arról értesülünk, hogy Pál apátot megfosztották apátságától. 161 Az ítélet ellenére még egy ideig az apátság élén maradhatott, ugyanis utódát Szalárdi János somogyvári őrszerzetes személyében 1427 tavaszán választotta meg a bátai szerzetesi konvent egy akarattal, s Zsigmond király is támogatta. Az ekkor keletkezett pápai okmányban Pál apát neve Zaua-i Pál-ként szerepel. 162 Ez az utolsó forrás, mely Pál apátról ránk maradt. Pál apát egyházi tevékenysége Pál apát, az építtető A bátai bencés apátságra, ill. templomára vonatkozó építészettörténeti adat nem maradt az utókorra. Mégis bizonyos építéstörténeti vonatkozások kikövetkeztethetők. 1403. május 12-én kelt oklevél említi az apát szeremlei udvarházát, név szerint megemlítve azt a 14 prediálist, akik az udvarházból vettek részt, további 83 szeremlei és 18 bátai prediálissal Pál apát egyik akciójában. 163 Ezt a kúriát talán Pál apát építtette. A bátai monostor templomának építéstörténetével foglalkozó kutatók egyetértettek abban, hogy az apátság templomát a 15. században építették. 164 Eszerint a bátai bencés monostor épületegyüttese az alaprajz és az 1937-es ásatás kőanyagának vizsgálata alapján a 15. században épülhetett. 165 Hol állhatott akkor a Szent László király által alapított apátság? A helyszínen feltárt Árpád-kori sírok, az 1937-es ásatás során talált két párhuzamos korábbi fal és két pillér arra enged következtetni, hogy a korábbi monostor is ezen a helyen állott. 166 Ha a két párhuzamos fal távolságát mellékhajó távolságnak tekintjük és a fal és a megtalált pillérek közét főhajónak, akkor pontosan annyi hely marad a pillérek és a kolostor folyosófala között, hogy a másik mellékhajó szélességét adja ki. Ezekből az adatokból az is következtethető, hogy egy közepes nagyságú, háromhajós bazilika állhatott itt, amely északi és a nyugati oldalával csatlakozott a kolostorhoz. Ez a bazilika nyilván nem volt alkalmas nagy tömegek befogadására, a Szent Vér ereklye nyilvános tiszteletére, ezért elbontották és egy teljesen új, a koldulórendi építészeti szabályoknak megfelelő templomot Zichy VIII. 68. - Töttös szénáját lekaszáltatták és a lekaszált szénát elvitték, 7 Zichy VIII. 76-80. 8 Zichy VIII. 87-88. Lásd az oklevél jegyzetét is. 9 Zichy VIII. 100-104., PRT XII/B. 125. - A rajtaütésben részt vett Pál apát „cum suis predialibus ac familiaribus croatis numero fere triginta... " „Gregorius nobilis comitatus de Zana, Castellanus...Gebnech " U.o. 100. 1 Zichy VIII. 106. 2 LUKCSICS 1931, I, 192-193. - A pápa meg is erősítette az új apátot tisztségében, ugyanis a következő években János apát nevével találkozunk az oklevelekben. Ekkor 1428-ban János apát 173 forintot fizetett be a Szentszéknek servitium annata címén. Ez alapján az apátság jövedelmét 80 tours-i fontra becsülték, amely 4800 aranyforintnak megfelelő összeg. PRT XII/B., Történelmi Tár 1895, 288., Báta évszázadai 1993. 46. 3 Zichy V. 341. - „curia died domini abbatis in Zeremlyen " 4 Csalog József tárta fel a templom alapfalait 1937-ben. Megállapította, hogy egy párhuzamos falú teremtemplom állt a Klastromhegyen. KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 1940, 53-54. Dercsényi Dezső dolgozta fel az ásatás eredményeit, s ő a templom építését a 15. századra teszi U.o. 61-63. Sőt ő azon a véleményen volt, hogy a Szent László-kori és a 15. századi apátsági templom nem ugyanazon a helyen feküdt U.o. 65., SÜMEGI 2006, 141-170. 5 KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 1940, 60-65., SÜMEGI 2006, 152-160. 6 KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 1940, 53-54., 57-58. - A római téglákból falazott sírok és a tekercseltvégü ezüst hajkarika egyértelműen Árpád-kori temetkezésekre utalnak. Ugyancsak ebben a templomban állt Pál bátai apátnak a 14. század második felében készített sírköve. VÁRADI 1984, 105-110.
