Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Gere László: Az alsónánai ortodox templom műemléki vizsgálata

deszkadarabokkal ékelték ki. A gerendafészkek betörése áttöri a már említett vörös alapú festést, ami azt bizonyítja, hogy a karzat az ortodox időszak lezárulta után épült. A gerendafészkek alsó része annyira szabályos, hogy felmerül annak a lehetősége, hogy a karzatnak mégis volt valamilyen előzménye. A karzat korlátfájának fészkét azonban egyértelműen utólag törték be a falba. Az északi és a déli falon más gerendafészek nem volt, tehát kizárhatjuk annak a lehetőségét, hogy itt korábban, egy keskenyebb karzat lett volna. Az ortodox, bizánci liturgiában tilos a hangszeres zenei kíséret, ezért nagy jelentősége van az éneknek. A cselekményt folyamatosan kísérő, a pappal sokszor egymásnak válaszoló énekmód megkívánja a közvetlen kapcsolatot az oltártérrel. Mivel az énekkar világi személyekből áll, ezért az énekesi padokat a solea északi és déli részén helyezik el - a kántorfülkében. Ezek a nagyobb bútordarabok állószékből és olvasóállványból állnak. Mindez azt is jelenti, hogy az ortodox templomokban nincs szükség karzatra, amennyiben mégis van karzat, akkor annak a más a funkciója. Az egri Szent Miklós templom épített karzatáról azonban tudjuk azt, hogy ott egy kívülről megközelíthető lépcsősoron jutott fel a férfikórus. Az alsónánai ikonosztáz főbb részei a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumba kerültek. Az ikonosztáz más alkotóelemei azonban máig a templomban maradtak. A mai oltár deszka hátfala eredetileg talán az ikonosztáz felső része lehetett. Hasonló, egyszerűbb kivitelű ikonosztázt ismerünk Méhkerékről. Az alsónánai ikonosztáz felső része azonban magasabb lehetett, mint a méhkeréki, és közvetlenül kapcsolódott a kötőgerendához. A kötőgerendán megmaradt az ikonosztáz szív alakú záradéka, ami felett ékkövekkel díszítettben kereszt (crux gemmata) fejeződött be. (Az ókeresztény majd bizánci mozaikokon a drágakövekkel ékesített keresztek Krisztust jelképezik mennyei dicsőségében). (5-6. kép) Amennyiben feltevésünk helyes, akkor az oltár mögötti deszka elem az ikonosztáz felsőrészének egyik oldalsó eleme, amely alacsonyabb lehetett a középső résztől, hiszen a kötőgerendán lenyomata nem látszik. Az alsónánai templomnak eredeti helyén - a fülkékben - maradtak meg az énekesi padjai. A padok állapota azonban nagyon rossz, különösen az állószékeké. Az énekesi pad két részből tevődött össze; elöl az olvasóállvány, mögötte egy háromrészes állópad állt. (14-15. ábra) 14. ábra: Az énekesi pad állószéke 15.ábra: Az énekesi pad olvasópadjának belső oldala A karzaton is fennmaradt egy 3,2 méter hosszú állópad. Mérete alapján ez az állópad csak a naos északi fala mellett állhatott. A karzat előtt ma két háttámlás pad áll, ezek 2,3 méter hosszúak. Mindkét padnak a jobboldali részén csatlakozás nyoma látszik. Elképzelhető, hogy ez a két elem egy sarokpad egyik felét képezi A karzat alatt további két pad van, ezeknek azonban már levágták a háttámláját. (16. ábra)