Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

maga is még tsak gyermek volna. A sokszori egymással való közösködés után tsak ugyan teherbe ejtette áldozó Csütörtök után, mintegy egy hónappal és harmad nappal. De ámbár őtet Szösz Sándor meg gyalázta és megterhesítette: maga egyebet nem kíván, hanem hogy valja meg tselekedetét, és a Bábának fizessen meg. " Szösz Sándor mindent tagadott, és azt „állította, hogy Farkas Sárát Ifjú Halasi Nagy István ejtette teherbe. - De ezt senkivel bebizonyítani nem tudta. Azt elesmerte, hogy a padláson háltak: de hogy valamikor tsak ketten háltak volna, azt tagadta, hanem azt állította, hogy mindég többed magokkal háltak " A szembesítés során Farkas Sára elmondta, hogy „a padláson sokszor tsak ketten háltak és egymással közösködtek, - hogy Szösz Sándor mezítelenre vetkezvén úgy késértette őtet, - hogy megtudván, hogy Farkas Sára viselős, hozzája ment, a Kalendariomból nézte mikor fogantatott a gyermek? hogy azt mondotta, hogy ö már nem tud mit tselekedni, hanem Farkas Sárára bizza akármit tselekedjen a gyermekkel, - hogy a szőlőhegyre is kiment utánna, és véle egy ágyban hált, de ott nem közösültek. " Szösz Sándor támogatására hívatlanul megjelent apja Szösz Mihály, akinek állítása szerint nem az ő fia ejtette teherbe Farkas Sárát, hanem tulajdon öccse Farkas Pál. A döntés: Az említett súlyos vád kivizsgálását későbbre halasztják. „Szösz Sándort pedig (noha a környülállások nagyon gyanússá teszik) nem tsak azért, hogy maga mindeneket állhatatosan tagadott, hanem főképpen azért, mivel Farkas Sára a véle való közösülését bebizonyítani tanukkal nem tudta, és azért is mivel Farkas Sára másokkal való tisztátalan társalkodásáról nem tsak régtől fogva esmeretes, hanem maga is nyilván megvallotta, hogy afellyebb való esztendőben Tupi András szabadságos katonával sokszor vele hált, a Farkas Sára vádjai alól felszabadította. "

163 Az elhagyott megesett leánynak kiházasítás útján legtöbbször csak testi vagy szellemi fogyatékos férj jutott. Az a legény, akinek házasságon kívüli gyermeke volt, s fizette a gyermektartást, sokkal könnyebben talált magának feleségnek valót, mint a leányanya férjnek valót. Ha a megesett leányok társadalmi állását vizsgáljuk azt látjuk, hogy a legtöbb a szolgálók közül került ki, aki távol saját családjától, szülei ellenőrzésétől, más háztartásában élt, egy fedél alatt munkaadójával, akinek hatalma alatt állt.

164 A Sárközben a szolgák és szolgálók száma már a 19. század elején is jelentős volt, szinte minden tehetősebb háztartásban megtaláljuk őket. Nem minden elcsábított szolgálóleány volt azonban ártatlan áldozat. Sokan közülük a társadalmi felemelkedés lehetőségét latolgatták, ha a gazdának vagy a fiának megakadt rajtuk a szeme. Ha özvegy volt a gazda, házasság reményében engedett a szolgáló az általában jóval idősebb és gazdagabb férfi vágyának. Néha az is elég volt, ha csak remélte, hogy csábítója nemsokára megözvegyül. Némely mindenre elszánt szolgáló az öreg gazdával és nőtlen fiával egyaránt hált, remélve, hogy az apa a botrányt elsimítandó, hozzáadja a várandós leányt a fiához. A másik jelentős rizikófaktort a katona feleségek jelentették. A több éves, gyakran több évtizedes katonáskodás során a férfiak nem igen térhettek haza szabadságra, hisz a magyar katonák legtöbb esetben a Habsburg-birodalom nem magyar tartományaiban szolgáltak. Az itthon hagyott feleségek fiatalok voltak, hamarosan férfi után vágytak. Az őcsényi Török Mihályról jegyezték fel, hogy „esőbb Ott Huszároknál 9 most pedig Gróf Radeczky 5ik Regementjénél 2 esztendeig és így 11 esztendőtől fogva volt katona. "

165 így nem csodálkozhatunk azon, hogy a penitenciát tartott személyek névsorában előkelő helyet foglaltak el a katona feleségek. A decsi paráznaságba esett személyek névsorában jegyezték fel pl., hogy 1799. január 26án megtisztult bűnétől Piros Zsuzsanna „katonáné", kinek iker gyermekei születtek. 1799. július 7-én oldozták fel Mihály Rebeka katonánét. 1802. február 6-án Sallai Zsuzsanna katonáné „Döme Jánossal sok esztendeig tisztátalanul el töltött életéről önként lelki esméretének indittásából, senkitől nem kénszerittetvén vallást tett. " 1802. április 14-én „Szőrös Judit, Pataiból Detsre szakadt Katonáné, Oszlányi Jósef Felesége " tisztult meg. 1803. április 3-án „Mihály Rebeka Ilszor találtatván paráznaságban." 1805. április 7-én „Mihály Rebeka 3dszor találtatván paráznaságban Varga János akkori Detsi hellység kotsissával. " 1813. április 15-én „Huszár Sára katonáné Mihály Jóseffel" paráználkodott.

166 Sorolhatnánk a hasonló példákat a Őcsény egyházi protokollum - 1820. november 28. TÓTH 1991,46-47. Őcsény tanácsülési jegyzőkönyvek 1811. június 5. A poenitentiát tartott személyek jegyzőkönyve Decs - A decsi református egyház tulajdonában. - Varga Jánosné Mihály Rebeka katona feleség élete érdekes és mozgalmas lehetett. 1792. szeptember 25-én 23 esztendős korában parázna ágyból született János nevű gyermeke, ki két hét után meghalt. 1793. május 8-án feleségül ment ifj. Mezei Varga Jánoshoz, kitől ez év december 31-én 318