Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

kir. hadseregnél, Lemberg közelében Simon Elemér főmegbízott - a Magyar Vöröskereszt későbbi elnöke - mellett folytatta munkáját. Kitüntetésekkel elismert frontszolgálatát Leopold ez évvégén fejezte be, s humanitárius tevékenységét ezután otthon folytatta.

353 Famíliájától eltérően azonban I. világháború alatti karitatív tevékenysége nem a helyi Vöröskereszt és annak kórháza körül összpontosult, hanem felajánlások útján - egyrészről ózsáki termékeiből, másrészt pénzösszegekkel - segítette a rászorult helyieket, szekszárdiakat és őcsényieket. (Ld. ugyenezen dolgozat Nehéz évek c. fejezetében!) De ifj. Leopold Lajos nemcsak a háború évei és a Népköztársaság ideje alatt volt aktív, s bár lehetőségei korlátozottabbak voltak, a Tanácsköztársaság idején sem maradt tétlen. A Vöröskereszt budapesti főmegbízottja, Rudolf Haccius svájci kapitány munkatársaként segédkezett a vörösök által szedett túszok, polgári foglyok védelménél, megmentésénél. így többek közt annak a tizenegy, magas társadalmi állású budapesti túsznak a kiszabadításánál is, akik br. Perényi Zsigmond és Pékár Gyula államtitkár vezetésével 1920 áprilisában tettek tisztelgő látogatást Hacciusnál.

354 Hasonlóan jelentős érdemei voltak a vagyonos szekszárdi polgárok közül szedett és 1919 áprilisában Hőgyészre internált túszok - köztük Leopold unokatestvére, dr. Leopold Kornél és sógora, Leicht Lajos - kiszabadításában is. 55 26. kép: Az 1919 áprilisában Hőgyészre hurcolt szekszárdi túszok, az ülő sorban balról nézve második dr. Leopold Kornél, ötödik Leicht Lajos. (VENDEL 1941. 253.) Azonban Leopold Szekszárd és környékére vonatkozóan igazán nagyívű, és a háborús évek karitatív szerepvállalását jóval felülmúló, a város ellátási és szociális viszonyain érdemben segítő humanitárius tevékenységére a Tanácsköztársaság bukása után került sor. Működése ekkor többrétegű. Saját anyagi áldozatvállalása mellett vöröskeresztes tapasztalatait, és a Magyar Vöröskereszt élén szerzett kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét latba vetve igyekezett Szekszárd és környéke lakóinak nélkülözésén enyhíteni. A háború és azt követő forradalmak, illetve polgárháborús helyzet következtében többszörösen elcsigázott és kizsigerelt lakosság helyzetének javítását célzó működésének, annak eredményeinek alábbi számbavétele előtt érdemes megjegyezni, hogy a szülővárosában egyébként is alig ismert Leopold ezirányú működését még a helytörténetírás sem tartja számon.

35 Leopold vöröskeresztes múltjából következően kézenfekvő volt, hogy az orosz hadifoglyok hazahozatalát elősegítő megyei mozgalomban fontos szerepet játszott. Az ezt célzó első, 1919. december 5Simon Elemér később, 1932-1944 októbere közt az egyesület elnöke volt. 353 E. BÁRTFAI 1987b, 417; - Ifj. Leopold Lajos előbb a Ferenc József érdemrend lovagkeresztjét, katonai érdemkereszt szalagján, majd a porosz királyi III. oszt. vöröskereszt érmét kapta meg. - Magyar Vöröskereszt 1916/5. 1. p. illetve 1916/6, 1. 354 A kapitánynak ekkor átadott, és többek közt József Ferenc főherceg, Huszár Károly, Haller István, br. Hazai Samu, Darányi Ignác által is aláírt, köszönő okirat a budapesti főmegbízott mellett csak gr. Edelsheim-Gyulai Lipótot és ifj. Leopold Lajost tüntette fel név szerint. - Tolnamegyei Újság 1920. április 10, 2. 355 Uo. 356 Magam legalábbis 1919-1921 közti tevékenységére vonatkozóan semmi utalást nem találtam. 478