Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében
mennek" vámmentességet engedélyezett. 23 1449-ben tehát már jogtalanul adóztatták meg itt a bátmonostori zarándokokat, s az eset miatt Bátmonostori Töttös László bírósághoz is fordult. 24 1447-ben a közelben élő Bodrog megyei köznemesi család, a Báliak ajándékozták meg az apátságot Bál és Kulacs helységekben lévő földbirtokaikkal. 25 A Tolna megyei Étéről származó Sárközi Jánost Bátára menet fosztották ki 1468-ban Debrentei Tamás nyitrai püspök emberei. 26 A bátai kegyhely regionális körzete A bátai kegyhely szélesebb vonzáskörzete a környező megyékre, Baranyára, Bodrogra és Somogyra terjedt ki. Várdai István kalocsai érsek levelezéséből tudjuk, hogy az érsek különböző családi ügyeinek elintézése végett 1468 decemberében tervezett utat Bátára. 27 Az apátságot gazdag adományokkal ellátók között találjuk Enyingi Török Imrét, - Török Bálint apját - aki egy vörös színnel kevert fekete miseruhát adott, amelyik ugyan nem volt bearanyozva, de a hátára egy kereszt volt hímezve tiszta aranyból. 28 Perényi Imre, Siklós ura 29 szintén az ajándékozók között volt. O egy egészen arannyal hímzett kazulát adományozott. Felesége, Kanizsai Dorottya - miután a fia által elrabolt ereklye visszakerült Bátára damaszt szentségtakarót készíttetett a Szent Vér tartójára, amelyet két ezüst koronával díszíttetett. 30 Végrendeletében egy fehér damaszt arannyal díszített miseruhát, valamint két ezüst gyertyatartót hagyott a bátai monostorra. 31 A püspöki székhely Pécsről 1461-ben Klára, Péter pécsi polgár özvegye zarándokolt Bátára, aki olyan súlyos fájdalmakat érzett lábában és egyik kezében, hogy sem járni nem tudott, sem azt a kezét nem tudta kinyújtani. Annyira gyötörték fájdalmai, hogy fogadalmat tett. Fogadalma szerint kocsin Bátára vitette magát „hol Krisztus vérző testét mutatják a népnek, hogy talán kegyes lenne hozzá az isteni irgalom és meggyógyítaná. " 32 1480. március 24-én pedig Zsófia asszony, Pécsi Miklós felesége zarándokolt Bátára, hogy elnyerje a jubileumi búcsú kegyelmeit. 33 1485-ben a Baranya megyei Körtvélyesről többen keltek útra feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, hogy felkeressék a bátai Szent Vért. Már hazafelé mentek, amikor egy öt éves kisfiú meghalt. A szülők siránkozva göngyölték vászonba a holttestet, és a kocsi hátsó részében helyezték el. Két mérföldet haladtak, amikor egyesek azt tanácsolták, hogy a meleg miatt a legközelebbi faluban temessék el a halottat. Mások azonban azt ajánlották, hogy tegyenek fogadalmat. A szülők miután fogadalmat tettek észrevették, hogy a vászonba göngyölt gyermek ide-oda mozog. 34 Az országos hírű zarándokhely Szórványos forrásaink tanúsága szerint a bátai kegyhely hatóköre az egész ország területére kiterjedt, lefedve a történelmi Magyarország egész területét. Dunántúl Budai polgárok a 15. század második felében szervezett zarándokutakon vettek részt, amelynek egyik célállomása volt Báta. Ilona asszony, Budai Bálint özvegye több asszonnyal együtt „ búcsúkra vágyakozva ", 23 Báta évszázadai 1993, 40-42; Zichy VI. 166-167. A kikötő igazi jelentőségét egy 1514-ben kelt megegyezés mutatja, mely a pesti hajósok és a jenői révészek között született, és amely okirat szerint a Dunán lefelé hajózva a legjelentősebb kikötő Báta lehetett. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 1521-ben a Nándorfehérvár felmentésére kiküldött hajóhad is Bátán kötött ki és ott várta a királyt. Báta évszázadai 81. Dl. 26166. 24 Báta évszázadai 1993, 54-55. Zichy IX. 225-226. 25 Báta évszázadai 1993, 53-54. 26 BÉKEFI 1896,95. 27 Báta évszázadai 1993, 67-68, ZICHY X. 468. 28 Báta évszázadai 1993, 95-97. 29 Báta évszázadai 1993, 96-97. 30 KNAUZ 1890, 49.; Báta évszázadai 1993, 96-97. 31 Báta évszázadai 1993, 97. 32 Legendák és Csodák. 459., Báta évszázadai 1993, 59. 33 Uo. 71-72., Dl. 29055. 34 Legendák és csodák 375-376., Báta évszázadai 1993, 73. 267
