Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

A választójog ügye ifj. Leopold Lajosnál központi helyet foglalt el, amely nem csak politikai közszereplésekre inspirálta (alapító tagja volt az Általános Választójog Ligájának is), hiszen az 1900-as évektől több írásában, tanulmányában is foglalkozott a kérdéskörrel Igaz, a választójog a korszak felfellángoló, politikai szövetségeket is kovácsoló alapkérdése volt, minek után a félévszázada változatlan, alapvetően szűk választójog népes társadalmi rétegeket (parasztság és munkásság nagyobbik részét) zárt ki a politikai akaratnyilvánítás folyamatából. A Károlyi-párt, Vázsonyi-féle Demokrata Párt, Szociáldemokrata Párt és polgári radikálisok mellett a kisgazdák, valamint egyes keresztény politikai irányzatok, mindenekelőtt a keresztényszocialisták voltak a választójog nagyarányú kiterjesztésének, titkos választás bevezetésének a hívei. A politikai erőtér változása ennek közeli megvalósításával kecsegtetett, ugyanis a közhangulat alakulása 1918 nyarára, őszére a németszövetséget elvető, háborúellenes erők - köztük elsősorban a Károlyipárt - helyzetének nagymértékű javulását eredményezte. Ez bizalommal töltötte el a háború közelgő befejezésében reménykedőket és várakozással a politikai és társadalmi reformok híveit.

331 Leopold is közéjük tartozott: ez érhető tetten Babitshoz az október végi események forgatagában 1918. október 29-én írt táviratában: „(...) abban az órában midőn Te a Petőfi Társaságban én tolnavármegye öreg székházában tettem hitvallást a nemzeti tanács mellett a megifjuló közös szülőföldről testvéri kézszorítást küld: ifj. Leopold Lajos ".

33 De Leopold bizakodása csak a következő napig volt felhőtlen. Az általa kívánt, demokratikus irányba mutató átalakulások kezdetén már aggodalommal töltötték el az első baljós megnyilvánulások, jelesül az, hogy a Bécsből visszatérő Károlyinak a Nyugati pályaudvarnál történt fogadásán a tömeg le akarta tépni a német pályaudvari parancsnokság zászlaját (végül bevonatták). Ifj. Leopold Lajos az 1918. október 30-i vármegyei közgyűlésen indítványt tett, miszerint Németország és a Monarchia közelgő veresége kapcsán jelentkező németellenes megnyilvánulásokkal szemben a vármegye nyilvánítsa ki a német nép iránti szimpátiáját, illetve a vármegye forduljon kérelemmel a Budapesti Újságírók Egyesületéhez, hogy a felfokozott hangulatban felelősségteljesen járjanak el, ne szítsák, inkább csendesíteni próbálják a kedélyeket. Amint ifj. Leopold Lajos kijelentette: „(...) rend legbiztonságosabb záloga a szabadság, másfelől az erőszak és felfordulás minden időben csak a zsarnoki önkény előfutára volt. ". 333 Ezután dr. Leopold Kornél emelkedett szólásra, hogy unokatestvére indítványát leghatározottabban elutasítsa. Ebben a megfontolandó reálpolitikai szempontok - „(...) a mostani időkben így nyilatkozni, mely végeredményben demonstráció lenne a németek mellett, nem tartom helyesnek, midőn vigyázni minden elejtett szóra, ilyent időszerűnek nem tartom, a leghelyesebb az ilyen félremagyarázható demonstrációtól tartózkodni. "

334 - mellett szerepet játszhatott az is, hogy Kornél az „úszni az árral" stratégia jegyében próbálta menteni a menthetőt, feledtetni a hadigazdaság helyi megszervezésben, működtetésében játszott vezető organizátori szerepét. E vármegyeházi szócsata plasztikusan foglalja magába az ifj. Leopold Lajos és dr. Leopold Kornél közötti értékrendbeli, habitusbeli különbségeket, de megvilágítja közéleti szerepvállalásuk eltérő mozgatórugóit is. Ifj. Leopold Lajos közügyekről való gondolkodásának horizontja jóval szélesebb, és ami talán fontosabb, felelősségérzetének mértéke jóval kiterjedtebb volt, mint Kornélé, akit helyhez kötöttebb megfontolások vezettek, ő csak „reálpolitikai" mezőben tudta értelmezni a dolgokat. Dr. Leopold Kornél befolyása, társadalmi állása az évek folyamán folyamatosan nőtt, 1914 nyarára már több területen is kiemelkedő pozícióval rendelkezett: a helyi Hitelbank vezérigazgatója, a Baranya-Tolna megyei izraelita hitközségkerület elnöke, egyik megyei vezetője a kormányzó Munkapártnak, és mellette a háború első 1 A hosszú ideje tartó, mérhetetlen terhekkel, emberveszteséggel járó háború közelgő befejezése sokakban érlelte a reményt, hogy a háború utáni Európa, épp a háború okozta sebek miatt, pozitív jövőképp mentén fog újjászervesülni. Babits Mihály 1918 szeptemberében Szabó Ervinnel és Jászi Oszkárral együtt fogalmazta meg az Európai Egyesült Államok létrehozását és a jövendő béke megszilárdítását szorgalmazó nyilatkozatot, melyet ifj. Leopold Lajos is aláírt. - SÍPOS 1976, 19-20. 2 OSZK, Kézirattár, III. 835; - Ifj. Leopold Lajos Babits egy nappal korábbi, Petőfi Társaságbeli szerepléséhez, ott történt eseményekben vitt szerepéhez gratulált. Október 28-án a Petőfi Társaság ülésén - pl. Kosztolányi Dezső mellett - Babits Mihály élen járt azon határozat elfogadtatásában, mely kimondta a társaság csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz, a Petőfi-kultusz tartalmának módosítását, a magyar kultúra becsületének megvédését. - TÉGLÁS 1997, 30-31. „A pánszláv és dákoromán gyűlöletből talán kiszabaduló magyar nemzet cserébe nem óhajt német gyűlöletet, hanem kívánja a népek testvériségét, egységes emberi törekvéseket, s tiltakozik az ellen, hogy békés szándékait, emberséges indulatát most a német nép ellen elkövetett demagóg tapintatlanságokkal forgassák fel. " - hangzott el Leopold felszólásában. - Tolnavármegye és a Közérdek 1918. október 31,1 -2.; TMÖL, Törvhat.bizotts. i., 1918. évi közgy. jkv. 327-330. pag. 4 TMÖL, Törvhat.bizotts. i., 1918. évi közgy. jkv. 327-330. pag. 475