Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
25. kép: Ifj. Leopold Lajos és Babits barátságának máig álló emléke Leopoldék volt tisztviselőtelepi (Munkácsy u. 15.) villájában: kőpad Babits Itália c. versének soraival. (Gaál A. felvétele, 2007) XI. Ifj. Leopold Lajos helyi politikai közszereplései Az előző fejezethez hasonlóan Leopold helyi politikai közszerepléseiről szintén elmondható, hogy az 1910-es év ez esetben is határvonalnak bizonyult. Bár 1908 elejétől tagja a képviselőválasztások ügyében eljáró vármegyei központi választmánynak 319 , a helyi politikai életben csak 1910-ben exponálja magát egy jelentőségteljes lépés, illetve egy nem szokványos közszereplés keretében. A Nemzeti Munkapártba történő belépése ugyanis a Huszadik Század körétől való eltávolodás politikai síkon is lejátszódó folyamatának lezárása volt. A Nemzeti Munkapárt 1910. február 19-én Budapesten, a Vigadóban zajlott alakuló ülését követően a Tolna megyei küldöttek Bristol Szállóban tartották a bankettjüket, melyen ifj. Leopold Lajos az ünnepi hangulattól elütő, kényes témát érintő beszéddel vétette észre magát. A választójogi reformról a párt országos vezérférfiai (gr. Khuen Héderváry Károly miniszterelnök, Perczel Dezső és mindenekelőtt gr. Tisza István) előtt mondott véleményét, meglátásait Iß. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányomban már röviden összefoglaltam. így most elégséges azt kiemelnem, hogy Tisza egyik ekkortájt mondott főrendiházi beszédére alapozva Leopold bizalmának és reményének adott hangot, hogy az ipari munkások választójoghoz jutása minél teljesebb körben valósul meg. 320 Ifj. Leopold Lajos unokabátyja, dr. Leopold 319 TMÖL, Törvhat.bizotts. i., közgy. jkv. 1908/3. 320 Az ünnepi hangulatba, illetve udvarias és tisztelgő tósztok sorába beszédével beletrafáló Leopold humorral próbálta oldani az ebből adódó feszültséget. Az ipari munkások választójoghoz jutását korlátozó Baross János-féle választójogi tervezetet - a banketten helyet foglaló Bezerédj Pált, mint „legnagyobb magyar ipari munkás"-t említve - a következőképpen bírálta: „Baross János úr csak azoknak az ipari munkásoknak akar választójogot adni, akik nősek vagy özvegyek. Nos, mélyen tisztelt uraim, szerencséje volt annak a Deák Ferencnek, hogy nem volt ipari munkás, mert Baross János úr nem adott volna neki választójogot. (Élénk derültség.) Továbbá Baross János csak azoknak az ipari munkásoknak hajlandó választójogot adni, akiknek minimális keresetük van. Uraim! Szerencséje van ennek a Bezerédj Pálnak, hogy van már választójoga, mert ő is azon ipari munkások közé tartozik, akiknek nincs minmális keresetük sem. (zajos derültség és taps.) ". - Tolnavármegye 1910. február 27, 3. 473
