Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
30 %-át tette ki ekkortájt Leopold adóösszegének. Ezt igazolja, hogy az 1918-as virilis jegyzékre - az ekkor már budapesti lakhellyel szereplő - Leopold hozzávetőlegesen ennyivel alacsonyabb adóval került fel. Ifj. Leopold Lajosnak 1907-ben a vármegye legnagyobb adófizetői közé kerülését vélhetően az alapozta meg, hogy ekkor, pontosabban ezt megelőzően, 1905-ben vagy 1906-ban került az ózsákpusztai bérlet a nevére. Ezt látszik igazolni, hogy Leopold Sándor egyenes állami adóösszegében ugyanekkor 400-500 K mértékű csökkenés történt (1905: 1961 K; 1906: 1963 K; 1907: 1492 K; 1908: 1608 K). Természetesen az eltérő adóztatási eljárás és kulcs miatt nem egyenes a megfeleltetés az adó értéke és a jövedelem között, magyarán az ózsákpusztai bérletből befolyó jövedelem minden bizonnyal (jóval) felülmúlta az ifj. Leopold Lajos családi kasszájába hitelbanki jutalékként befolyó összeget. 268 Leopold jövedelmét gyarapította a hitelbanki részvények, illetve más részvények után fizetett illeték is. Ugyan utóbbi kapcsán az adó önmagában nem jelenthetett nagy összeget, mert például az 1909. évi 131 980 K tiszta nyereség után a Hitelbank 2000 részvény után 68 000 korona osztalékot, azaz darabonként 34 K-t fizetett, de 50-100 részvény birtokában - márpedig ez elképzelhető, ld. alábbi bekezdés - ez újabb koronaezreket jelenthetett Leopold számára. Arról sem feledkezhetünk el, hogy ifj. Leopold Lajos 1908-as megalakulásától 1912/1913ig tagja volt Szekszárd egyetlen, valóban gyárjellegű korabeli gazdasági üzemének, a Molnár-féle Nyomda Rt. igazgatóságának is. 269 Sajnos a Leopold Sándor 1912. október 28-ai halálát követő öröklésről, hagyatéki eljárásról csupán részleges információval rendelkezünk. 270 Igazából „csak" hátrahagyott vagyonáról van részletes és pontos képünk. A hagyatéki leltár tiszta összege 190 894 korona volt, azaz a tartozások, az ún. szenvedő állapot levonása után ekkora értékű, adósággal nem terhelt vagyon ruházódott át az örökösökre. 271 Érdemes részletesebben megnézni, miként állt össze ez a tekintélyes összeg. A hagyaték döntő része pénz- és részvénypapírban, illetve egyéb banki befektetésben volt. A Hitelbank két éve visszavonult vezérigazgatója esetében ez nem meglepő, miként az sem, hogy ezek nagyobbik része a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbankhoz, illetve annak leányintézetéhez, a Sárközi Takarék- és Hitelbankhoz kötődtek (előbbinél 20 000 K, utóbbinál 10 000 K értékű részvény /50 ill. 40 db/). Ennél nagyobb tételt jelentett a Hitelbanknál vezetett folyószámla-követelés (107 390 K). A további pénzpapírokban volt 30 000 K. 272 Bár Leopold Sándor hagyatékában jelentkezett az ózsákpusztai illetve szentágotai bérlethez kapcsolódó óvadékok nem jelentéktelen összege (18 000 illetve 40 000 K) is, a leltárban tett feljegyzések szerint ezek ekkor már ifj. Leopold Lajos és Leopold Gusztáv tulajdonát képezték. Csupán csak a két szekszárdi házingatlan 273 öröklésére van - más forrásból - adatunk: eszerint Leopold Sándor, a hagyatéki leltárban 10 800 korona érékűre becsült Széchenyi utcai (173. házszámú) házát legidősebb leánya, Leopold Róza férjezett Leicht Lajosné örökölte, míg a szomszédos, Vásártérre néző, későbbi Arany János utcában található emeletes épületet (183. házszámú; értéke: 24 000 K) ifj. Leopold Lajos. 274 Az egyemeletes épület - mely vélhetően ugyanekkor, tehát 1912 körül épült - az Arany János u. 13. alatt még ma is áll, igaz az 1990-es évek elejére eső átépítés során a telek belseje felé eső szárnyát elvesztette, lebontották. 275 A ház főhomlokzata megőrizte formáját és valószínűleg a kapuzata is eredeti. Az épület, 268 A földbérlet után fizetendő adóból - amely szintén a III. oszt. kereseti adó alá esett - ugyanis levonásra kerültek a fenntartási költségek, így az adóalapot csak az utána fennmaradó ún. tiszta kereseti nyereség képezte. Ezeket az adózónak kellett bevallania. - Részletsebben ld. MARGITAI 1901. 125-143. 269 Az 1913. évi Magyarországi tiszti cím- és névtár az Rt. alelnökeként jelöli ifj. Leopold Lajost (728. oldal). 270 Az erről tudósító legfontosabb és legadatgazdagabb levéltári forrás, a hagyatéki eljárást tartalmazó árvaszéki akta ugyanis nem található az iktatószám szerinti helyén, így eddig még nem állt rendelkezésemre. Szerencsére Tóth Zoltán történész évtizedekkel ezelőtti nagy forrásfeltárása során részletes feljegyzést készített Leopold Sándor hagyatéki leltáráról is, melyet rendelkezésemre bocsátott, amit ezúton is köszönök. A hagyatéki leltárra vonatkozó adatok innen származnak. 271 A hagyaték tartozási oldalán csak a gyógykezelési és temetési költségek (7000 K), illetve a háztartási folyószámlák összege (4787 K) jelentkeztek. 272 A leltárban szereplő használati tárgyak értéke csupán 491 koronát tett ki. 273 A hagyatéki leltárban más ingatlan nem szerepelt. Egyébként a Leopold família háztulajdonaira - ld. CSEKŐ 2006c. 457-458, 466. 274 TMÖL, Szekszárdi Körzeti Földhivatal i., 2149. ill. 8667. betétlap 275 Az épület az utca szerinti házszámozás bevezetésekor, 1923-ban nyerte el Arany János u. 13. házszámot. - TMÖL, Szekszárd rt. város i., 1923. évi (átszámozási) házszámjegyzék, 16. sz. törzskönyv; - A ház építésének 1912 környékére történő datálását a hagyatéki leltár telekkönyvi adatokkal való részbeni ellentmondására alapozom. Ti. 1913-ig egy telekkönyvi betétlapon (2149) kezelték a két ingatlant (helyrajzi számuk: 502. ill. 513.). A 2149. számú betétlapon a 183. házszámú ingatlannál csak „udvar és gazdasági épület" volt feltüntetve. Az 513 hrsz.-ú vásártéri ingatlanhoz 1913-ban megnyitott 8667-os betétlapra az első 466
