Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
illetve a tanító helyzete sem volt ideális: a közalapítványi alapítású és fenntartású iskola problémáinak orvoslása sokszor megfeneklett a közalapítvány és a bérlő ifj. Leopold Lajos illetékességet firtató vitájában. Ez igazán apró-cseprőnek tetsző ügyekre is kiterjedt: így például 1906-ban azt nem sikerült elérni, hogy a kút és a mellette terpeszkedő pocsolya helyzete rendeződjön, 1917-ben pedig azt, hogy a tanító a bérlőtől kocsit kapjon, illetve postáját a gazdaság postaforgalmával együtt bonyolíthassa. 244 A tanító az előbbi esetben a helyi jelentőségű írói munkásságot is folytató Kiss Béla István, utóbb Kallivoda Ferenc volt. 2 Nehéz évek Ifj. Leopold Lajos így is többször támogatta - főként diákoknak szánt jutalmak formájában - az iskolát, mint ahogy adományaival különböző városi intézményeket, illetve arra rászorulókat is segített. 246 Karitatív célú felajánlásai azonban a háború kitörésével szaporodtak meg igazán és váltak jelentős méretűvé. Már a háború kezdetekor felajánlotta a gazdaságában termelt tejet (napi 100 liter) a hadbavonultak menhelyeken elhelyezett gyermekei részére. Az alatt az idő alatt, amíg ő maga is a keleti fronton tett szolgálatot - 1914 őszétől 1916 végéig -, nem szólnak adományokról hírek, ellenben 1917-től már annál inkább: 1917 őszére nagy értékű ruhaadományban részesítette az ózsáki cselédség gyermekeit 247 , 1918 szeptemberében 10 000 koronát ajánlott fel a Szekszárdon felépítendő tüdőbeteg szanatórium számára, novemberben pedig 5 000 koronát Őcsény községnek, az elhunyt illetve távollévő katonák családjai részére. 248 1917 májusában ózsáki kertészetének összes piacra kerülő főzelék- és zöldségtermését háború előtti árakon bocsátotta a szekszárdi állami tisztviselők számára. 249 Utóbbi felajánlás nemcsak azért figyelemreméltó, mert a háborús infláció miatt ez igen komoly árkedvezményt jelentett, hanem azért is, mert fontos beszerzési lehetőségnek bizonyulhatott az egyre szűkösebb ellátás idején. Már az 1916-os év is az élelmiszerhiányról (gabona, liszt, kávé, cukor) szólt, amit a vissza-visszatérő rekvirálások és a hadigazdaság egyéb, helyi ellátást korlátozó intézkedései idéztek elő, illetve súlyosbítottak. 250 A gazdálkodást pedig számtalan körülmény nehezítette. így volt ez Ozsákon is. A háború kitörését követően azonmód jelentkező probléma volt a nyári és őszi munkák kapcsán, a katonai szolgálatra behívottak munkaerejének biztosítása. Vármegyei szinten már augusztusban ezzel foglalkozott a Gazdasági Egyesület és Forster Zoltán alispán is. 251 Leopold gazdasága esetében a jelentkező munkaerőhiánynak lehetett egyik megnyilvánulása, hogy a kendermunka végzésére 1914 augusztusában 100 budapesti feminista nő szerződött Ózsákra, igaz a munkakörülményeket csak pár napig bírták. 252 Egy évvel később pedig már orosz hadifoglyok laktak és dolgoztak Ozsákpusztán. Leopold az aratási munkák elvégzéséhez kért 30 hadifoglyot, mely kapcsán a képviselőházi alelnök Simontsits Elemér közreműködésére 244 TMÖL, Közalap.urad. i. 676/1906. illetve 133/1917.; - Igaz, a közalapítványi felügyelőség a pocsolya levezetésére korábban már ásatott egy árkot, míg Kallivoda kocsijuttatást reklamáló panaszának erejét rontotta, hogy az a tanítói szerződésben kitételként nem szerepelt. Egyébként az utóbbi esetben kérésének nem teljesítését a tanító az intéző haragjának tudta be. „Ez mind azért van, hogy az intéző úr helytelen adatokat mondott be rekviráláskor és volt egy segédtisztje, kinek tudomása volt minderről és az följelentette és megbüntették. " - írta, hozzátéve, hogy ezzel a segédtiszttel ő jóban volt. - Kallivoda 1917. április 18-án kelt, alapítványi uradalom gazdasági főfelügyelőjének címzett levele, TMÖL, Közalap.urad. i. 133/1917. 245 Kiss vallásos tárgyú írások, elmélkedések mellett elbeszéléséket, novellákat írt. Müvei: Mezei virágok. Elbeszélések, novellák, rajzok (Szekszárd, 1898); Iskola után. Elmélkedések (Budapest, 1900); Rózsa levelek. Elmélkedések (Szekszárd, 1903); Rózsa levelek. Vallásos értekezések a keresztény nép számára (Szekszárd, 1907); Vasárnapi és ünnepi elmélkedések. (Pécs, 1926). 246 így 1914 első felében, a béke utolsó hónapjaiban az 1913/14 évi záróvizsga alkalmával Leopold 40 koronát adott az ózsáki iskola jó magaviseletű tanulói számára, 50 koronát az 1914 februárjában baleset következtében elhunyt Hauszknecht Ferenc vasúti munkás javára. Ez az összeg hozzávetőlegesen Hauszknecht másfél-kéthavi fizetésének felelt meg. Tolnavármegye és a Közérdek 1914. június 18, 2.; Tolnamegyei Közlöny 1914. február 1, 4., február 8, 3. 247 Tolnavármegye és a Közérdek 1917. december 27, 3. 248 Tolnavármegye és a Közérdek 1918. szeptember 26, november 7, 4. 249 Tolnavármegye és a Közérdek 1917. május 24, 2.; A szekszárdi állami tisztviselők, postai dolgozók, tanárok és tanítók 1917. április 22-én a városházán tartották ülést, szervezkedtek megélhetésük előmozdítására. - Tolnavármegye és a Közérdek 1917. április 26, 1 -2. 250 Tolnavármegye és a Közérdek 1916. február 28, 3., május 25, 3., augusztus 17, 1., augusztus 24, 3., augusztus 31, 3., szeptember 28, 2-3., október 12, 1., november 2, 3., november 23, 4., december 21,4. 251 Tolnavármegye és a Közérdek 1914. augusztus 27, 1-2. 252 Tolnavármegye és a Közérdek 1914. augusztus 17, 3. 463
