Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
A korabeli térképvázlaton is kivehető az épületek által körbeölelt nagyobb szabad térség - ahol a bérlőház és a park volt (ld. 5. térkép) - amely máig is megtalálható Ozsákpusztán. A tavaly megjelent ljj. Leopold Lajos és Szekszárd c. munkámban fényképpel közölt „kúria-gazdatiszti lak" azonban - bár a jelenlegi ózsákiak így emlékeznek rá 231 - aligha lehetett az az épület, amelyben egykor a Leopoldok laktak. Alapterülete még nagyjából megegyezik az 1881. évi leltárban szereplő épületével (14,75x12,20 m), azonban míg az emeletes volt, a jelenleg is álló csak földszintes. 232 A bérlőház kétszintesnek épült, a földszinten 5, az emeleten 3 szoba volt. 233 Ha ez utóbbi három szoba manzárdszoba lett volna, még elképzelhető lenne, hogy egy későbbi átépítés során megszüntették ezeket, de a manzárdra nincs utalás az 1881. évi leltárban. A két épület azonossága mellett az szól, hogy az 1881. évi, illetve a ma is álló épület pusztán belüli elhelyezkedése megegyezik (a park északkeleti sarkában), ellene pedig, hogy az 188l-es bérlőház - kastélyszerű kinézetét erősítve - egy emeleti balkonnal, az épület előterében pedig egy 5,80x3,60 m alapterületű emeletes előcsarnokkal (terasz) is rendelkezett. 234 22, kép. A ma is álló gazdatiszti épület keleti homlokzata. (A szerző felvétele, 2005) Arra hogy, nemcsak az ózsákiak illették „kastély" elnevezéssel Leopoldék lakhelyéül szolgáló épületet, egy igen érdekes korabeli néprajzi vonatkozású beszámoló is tanúságul szolgál. Ezt Kovách Aladár, Tolna vármegye múzeumának etnográfusa, későbbi igazgatója készítette, aki 1903 júliusában Csók István festőművész 235 és Ács (Auerbach) Lipót szekszárdi főgimnáziumi rajztanár társaságában látogatott Ozsákra, hogy az ott napszámosként dolgozó, Mezőkövesdről és környékéről érkezett matyókat tanulmányozza. 236 1 Igaz, még a legidősebb ózsákiak is csak a két világháború közötti, 1930-as évekre, Nedelkovits bérlő idejéig emlékeznek vissza. Emlékeik szerint mindig ez az épület volt a puszta életének központja. (Berta József és neje közlése.) 2 Az utóbbi épületben jelenleg egy 4 szobás lakás, egy bolthelyiség, valamint közösségi terem van, mely egykor moziként, kultúrteremként is funkcionált. A színpad még ma is áll. 3 Szükség is lehetett a nyolc szobára, hiszen Leopold Sándor mellett 1905-től ifj. Leopold Lajos és családja is használta a házat, és az is könnyen elképzelhető, hogy az 1900-as évek előtt a gazdatiszt Boschán Armin és családja is itt lakott, hiszen személyükben közvetlen családtagokról van szó. Boschán neje, Leopold Betti Leopold Sándor leánytestvére volt. 4 1881. november 6-án felvett leltár - TMÖL, Közalap.urad. i. 443(4388)/1882.; Bár igaz,hogy a jelenleg álló épület szintén rendelkezik egy valamivel kisebb, homlokzat vonalából kiugró előtérrel. - Ld. CSEKŐ 2006a, 357. 5 Csók István máskor is megfordult Szekszárdon és a Sárközben, így pl. 1905 koranyarán is. - Tolnavármegye 1905. június 4. 3. 6 A festők közül nem csak Csók István járta ezen években a Sárközt, hanem egy Juhász Árpád nevezetű művész is. A Tolnavármegye és a Közérdek c. lap által különcnek, kissé extrémnek tartott, de a legigazibb értelemben vett „ magyar rajzoló 461
