Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

szerződéssel 130 mezőkövesdi munkás, „akik 6 hónapra átlagban az ország legmagasabb napszámát kapják, s így elég vígan elvannak. ",

217 Telefonösszeköttetés. Azáltal, hogy 1904 májusára megépült a Pécs-Bonyhád-Szekszárd állami távbeszélő vezeték, Tolna megye székhelye is bekapcsolódott a kiépülő „országos hálózatba". A 20 szekszárdi előfizető között volt bizonyára Leopold Sándor is, aki 1904 novemberében már azért kért engedélyt, hogy Ozsákpusztát összeköthesse Széchenyi utcai házával.

218 A kérelem szerint Leopold Sándor saját költségén építette ki a telefonvezetéket a gazdaságon keresztül, majd hosszan a Szekszárd-keselyűsi út mentén a 10-11 km-re eső végállomásig.

219 Az alispáni engedély előírta, hogy a legalsó sodronyok minimum 4,5 m-el az út szintje felett húzódjanak, illetve az esetlegesen kidőlt oszlopok eltávolítására vonatkozó kötelezettséget. A összeköttetés 1905 áprilisára meg is valósult. Ha a gazdaság, a bérlő életében a telefonösszeköttetés ennyire fontos volt, elképzelhető, mennyire az volt a megfelelő szállítási körülmények biztosítása. A szállítás javítása érdekében ifj. Leopold Lajos 1914-ban mezei vasút telepítésével kísérletezett. Mezei kisvasút: Egyrészről a gazdaság területén belüli teherforgalom, másrészről a keselyűsi hajóállomáshoz történő teherszállítás megfelelő biztosítása érdekében gondolt Leopold a keskenynyomtávú (76 cm széles) lóvontatású vasút lefektetésére, mely nem végleges, hanem hordozható vágányokból állt. E mobil vasútvonalat ifj. Leopold Lajos maximálisan 4 km hosszan tudta felépítetni, és amint a megyei hatóságnak írt kérelmében ecsetelte, ez „szükséghez képest a gazdaság váltakozó területeire mindenkor ideiglenesen helyezendő. "

22

' Szerencsére a mezei vasút egyik vonalvezetéséről térképvázlattal is rendelkezünk, mert hordozható vágányait - amint írta - „az év néhány napján (...) dunai fuvarjaim lebonyolítása céljából hasonlóképpen ideiglenesen, mintegy 200 folyóméter hosszban " a keselyűsi csárdától a hajóállomásig kívánta lefektetni, s mivel ez törvényhatósági közút volt, a megyei hatóságok engedélyét kellett ehhez kérnie.

223 (Id. 4. térkép) Az illetékes közhatóságok és szakigazgatási szervek által az 1914. április 20-án megejtett helyszíni bejárás után, ehhez kisebb feltételek teljesülése mellett hozzájárultak.

224 így Leopold részére előírták a jobboldalú útpadka mellett vezetendő vágányt keresztező, térképvázlaton a, b és c betűkkel jelölt útlejárók a sínen való átjárást segítendő - feltöltését kővel, vagy fával, illetve az útra kerülő víz vágány alatti lefolyásának biztosítását.

225 Kétségtelen, a mezei vasút telepítése a telefonösszeköttetés, a 11-12 km-es telefonvezeték kiépítése mellett újabb jelentős összeget felemésztő beruházás volt. De az is igaz, hogy szükség volt a gazdaság megközelíthetőségén, szállítási viszonyain javítani, amint azt Leopold megfogalmazta „ ázsiai állapotából kiemelni ", az értékesítésre szánt termést (így az ózsáki mezei vasúton elsőként kendert), árút minél gyorsabban és biztosabban a keselyűsi hajóállomásra eljuttatni.

226 S bár kérdéses, hogy milyen jellegű és minőségű földmunkák előzték meg a vasúti sínek újra-újratörténő lefektetését, megesett, hogy ,^4 kis vasút egyes síndarabjait úgy kellett kihalászni a sár alól. "}

2 217 Uo218 1905-ben már 28 előfizető volt a városban. Szekszárd telefonhálózatának kiépülésére vonatkozó adatok forrása: - ARADI 2005. 254-256., 265. 219 Ifi. Leopold Lajos 1904. november 2-i kérelme. - TMÖL, Alispáni i. 4297/1905. 220 Alispán 12799/1904. sz. határozata. - TMÖL, Alispáni i. 4297/1905. 221 ARADI 2005, 256. 222 Leopold 1913. december 7-én, illetve 1914. február 16-án kelt kérelmei. - TMÖL, Alispáni i. 2743/1914. 223 Uo. 224 A bejáráson ifj. Leopold Lajoson kívül a vármegye részéről dr. Éry Márton vármegyei főjegyző, Bajó Pál főszolgabíró, Őcsény község képviseletében Paprika Horváth János és Dúzs Dániel főjegyző, valamint két szakember, Tóth Henrik kir. mérnök és Molnár Sándor, a Szekszárd-bátai árvízmentesítő társaság szakaszmérnöke, Mészöly (Molnár) Miklós író édesapja vett részt. TMÖL, Alispáni i. 2743/1914. 225 Ifj. Leopold Lajos azt is vállalta, hogy ha bármi okból szükségessé válik, három nap alatt eltávolítja a síneket. 226 A romlandó termékeket, mint a tejet, ezen túl is vonattal szállították el Budapestre. Leopold 1914. augusztus eleji, a bevonulók menházakba kerülő gyermekei javára tett felajánlása szerint napi 100 liter tejről volt szó. - Tolnavármegye és a Közérdek 1914. augusztus 3. 3.; A gazdaság termékei helyi értékesítésének egyik lehetőségét a közintézmények jelentették. így például Szekszárdon a közkórház volt az egyik legnagyobb fogyasztó. Ifj. Leopold Lajos 1908-ban pályázott, hogy a következő évre elnyerje a Ferenc közkórház szükségleteinek biztosítására kiírt árlejtést, de sikertelenül. - TMÖL, Alispáni i. 571/1913. 227 Tolnamegyei Újság 1920. április 24. 2. 458