Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
rokonság fïïzte: felesége Leicht Zsófia, Leopold Fanni leánya volt. Anyakönyvi adatok alapján Boschán Armin és Leopold Betti az 1860-as évek közepén költözhettek Szekszárdra, eddig ismerté vált iskoláskort megért hat gyermekük közül (Lajos, Jakab, Matild, Samu, Károly és Janka) ugyanis az első kettő még Baján született. 207 Boschán Armin 1911. február 18-án, 79 évesen hunyt el, információnk arra azonban nincs, hogy meddig látta el a gazdatiszti feladatokat, csak az biztos, hogy 1906. március 1-től a gazdatiszt Bürgner Jakab lett. Az 1853. március 22-én a Somogy megyei Miháldon született Bürgner a keszthelyi Geogikonban végzett, Vas megyében eltöltött évek után Tolna megyében előbb a nagydorogi uradalomhoz tartozó földesi bérgazdaságban dolgozott 1896-tól 1906-ig, és innen került Leopoldék ózsáki birtokára, Ózsáki munkába lépese vélhetően egybeesett azon időszakkal, mikor ifj. Leopold Lajos teljes jogúan átvette édesapjától a gazdaság irányítását. Ez az időbeli egybeesés, az együttes helytállás is hozzájárulhatott együttműködésük elmélyítéséhez. Hogy szakértelmének elismerésén túl mennyire megbecsülte ifj. Leopold Lajos Bürgnert, arra nemcsak az a fénykép a bizonyság, amelyet Leopold 1918 júliusában ,flagyrabecsült, kiváló munkatársamnak, és kedves öreg barátomnak " aláírással dedikált Bürgner számára. Bürgner gazdatisztként gyakorlatilag az ózsáki bérlet megszűntéig, 1920-ig volt alkalmazásban. 208 A háború idején csakúgy, mint az azt követő válságos hónapok alatt különböző elfoglaltságai és kötelezettségei miatt hosszabb időkre távollévő Leopold nyugodt szívvel hagyhatta Bürgnerre a gazdaság vezetését, a puszta életének irányítását. Ebben 1919 fordulatos hónapjaiban segítségére volt középső fia, dr. Radó Artúr, egyébként budapesti ügyvéd is, aki számtartóként tevékenykedett a gazdaságban. 21. kép: A középkorú ifj. Leopold Lajos a Bürgner Jakabnak ajándékozott fényképen 1918-ban. (TMÖL, Fotógyűjtemény) A gazdaság nívós szakszemélyzete azonban nemcsak rokoni és felekezeti szálak mentén szerveződött. így az 1880-as években az a Skrabák János volt a főkertész, aki a Tolnamegyei Közlönyben, 1881-ben többrészes közleményt tett közzé a ribizke termesztéséről, az érdeklődőket pedig „Puszta-Ózsákra" invitálta. 209 A főkertész amúgy is fogékonyságot mutatott az ismeretterjesztés iránt, erre utal, hogy a polgári fiúiskola 1882/83-as tanévben az ózsáki gazdaságban tanulmányi látogatást tett diákjai számára a Boschán Vilmos annál idősebb volt, hogy ez lehetséges lenne, legalábbis Leopold Bettitől bizonyosan nem születhetett. A Boschán család genealógiájára ld. részletesebben - CSEKO 2006c. 456-457.; A szekszárdi zsidó elemi iskola anyakönyveiből lehet pótolni az előbb hivatkozott tanulmányban még hiányzó adatokat: e szerint Lajos 1862-ben, Jakab 1864-ben született. A hetedik gyermek, Helena valószínűleg nem érte meg az iskoláskort. - Ld. TMOL, Szekszárdi izraelita népiskola i., anyakönyv. A gazdatiszti gyakorlati vizsgát 1906. január 22-én tette le. Erről szóló bizonyítvány, amint a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület 1919. február 22-án kiállított igazolása, illetve Bürgner Jakab és Krausz Mária házasságlevele Csák Péterné sz. Radó Amália tulajdonában. A fénykép Csák Péterné ajándékaként került a levéltárba. Tolnamegyei Közlöny 1881. november 27. 2-3. 456
