Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
E dolgozata ugyanakkor már itt tanúbizonyságát adja Leopold differenciált véleményalkotási képességének, túlzásoktól mentes, önreflexiókra képes lelki-mentális, szellemi alkatának, mely később a doktriner, dogmatikus gondolkodástól, valamint politikai szenvedélyektől is megoltalmazta. Persze gimnáziumi írásai mindezek mellett a családi indíttatás és az alma mater hatásait is tükrözik. Ennek kapcsán nem kerülhető el, hogy az iskoláztatásnak ez esetben a gimnáziumnak az asszimiláció folyamatában játszott szerepe újra szóba kerüljön. Felvetődik a kérdés, hogy a keresztény egyházi, ciszterci gimnáziumba történő járatása nem volt-e hatással ifj, Leopold Lajos hitére, felekezeti kötődésére. Bár a zsidók igen nagy számban látogatták a bajai intézményt, ahol biztosított volt számukra a saját vallás gyakorlása, a zsidó vallástanórák látogatása is, az iskola keresztény/római katolikus szellemisége minden bizonnyal hatással lehetett rájuk, így Lajosra is. Ennek egy érzékletes megnyilvánulása olvasható ifj. Leopold Lajos 1895 őszén, 16 évesen írott Halottak napja c. cikkében: „Halottak napján évről-évre el szoktam látogatni a katolikus temetőbe. Nem az én vallásom hallottai, akik ott pihennek, de a szívem, lelkem megerősödik a hitben, valahányszor arra a helyre lépek, ahol a porba sújtá isten a testet, az anyagot, de felemelte magához a végtelen magasságba a lelket, a szellemet." 3 Bizonyára elsősorban nem, illetve nemcsak ennek tudható be, hogy míg ifj. Leopold Lajos és az ugyancsak ciszterciek által fenntartott pécsi gimnáziumba járó dr. Leopold Kornél kitért élete során az izraelita felekezetből a két világháború közt római katolikus vallást véve fel -, addig testvéreikről hasonló adat nem áll rendelkezésünkre. (Leopold Samu 1899-ben, és Leopold Mihály 1944-ben izraelita vallásúként hunyt el, de Leopold Gusztáv kapcsán is ez valószínűsíthető. 114 ) Arra pedig, hogy ifj. Leopold Lajos miképpen élte meg gimnazistaként magyarságát, milyen magyarságtudatot és hazafogalmat alakított ki magának, álljanak itt 15 éves korában született Szülőföld és haza c. cikkének szabatosan megfogalmazott sorai: „Szülőföld és haza: múlt és jövő. (...) S vajon min alapszik a haza fogalma? A törvényeken, a politikai intézményeken? Nem! Mert a törvények, az intézmények változnak, eltűnnek és ujjak lépnek életbe, de a haza szükséges eszméje változhatatlan és örök. A nyelv sem határozza meg a haza fogalmát, mert hiszen a tót is éppen olyanja honfi lehet, mint a tősgyökeres magyar. Hanem igenis a közös szellemi és anyagi érdekeken alapszik a haza eszméje. Vannak, elvek, törekvések, amelykért minden igaz honfinak küzdenie kell Ilyenek pl. nálunk a szabadság, az alkotmány, az ősi szent korona megvédése, az elődök nagy tradícióihoz való ragaszkodás; másrészt anyagi érdekek, a közös nemzetgazdasági törekvések, a földművelés, a kereskedelem, az ipar, a közlekedés, a pénzügy, mindmegannyi erős kapocs, amely a nemzet fiait a haza oltára köré csoportosítja, amely a honfiakat összetartja. " Il5 113 Tanulók Lapja 1895, 734. 114 Ezt valószinüsíti, hogy az 1935/36-40 közt elhalálozott Leopold Gusztáv második neje, Honig Margit és az ebből a házasságából 1920-ban született Dorottya leánya az 1941. évi népszámláláskor egyaránt izraelita vallásúnak vallotta magát- BFL, 1941. évi statisztikai felmérés (népszámlálás) lakásívei. 603/a számlálójárás, Nürnbergi u. 44.; Budapest III. ker. elöljáróság által felvett 23479/1899 sz, halottfelvételi jkv.-e , TMÖL, Szekszárd Város Árvaszékének i. 1342/1922.; TMÖL, Állami anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, szekszárdi halotti anyakönyv 1948/126, bejegyzés. (Ekkor jegyezték be Leopold Mihály holttá nyilvánítását.) 115 Tanulók Lapja 1895,238. 437
