Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

községben éveken át botránkoztató viszonyban élt, de a melly Cseh Lidia az apának is hízelkedései által, annyira szivébe varásolta magát, hogy miatta saját nejét elbotsátani kész válna... "

n7 „Király János felesége Bogár György Éva ellen, kivel 1861. dec. 16-án egybekelt panaszt emelt, hogy neje más által teherben van, miről a helybeli lelkész előtt kézadáskor a nő megkérdeztetvén, azt állítá, hogy semmi baja sincs, sőt jegybe járásuk alkalmával is ezt kereken tagadta. - Azonban a férj, Király János, neje Bogár György Éva teherben létéről egy hónapi együttlakás alatt a dologról tökéletesen meggyőződvén azt törvényesen elintézni kérte. Kikérdezték az asszonyt, terhességét, mely már különben is látható volt elismeré, nem csak, hanem még azt is megvallá, hogy a születendő magzat Bogár Pál decsi lakostól való. Bogár Pál minden kényszerítés nélkül, önként, egész higgadt vérrel igazzal válaszolván, bevalló, hogy Bogár György Évávali ismeretsége 5 év olta tart és hogy azólta, hogy első férje Bogár György Évának meghalt (1861. máj. 29.) az említett nővel hétszer közösült, továbbá, hogy születendő magzatnak ő az édes attya... "

138 A szabadosabb sárközi életfelfogást jelzi, hogy a paráznaságba esett személyekről a református lelkészek külön jegyzőkönyvet vezettek, de igen gyakran feljegyezték e személyeket a házassági anyakönyvek megjegyzés rovataiban is. Csak két példa a mondottak bizonyítására. 1780. május 26. „ Várailyán lakó Geresdi Boldisárnak fia János, Otsénben gyakorlott paráznaságából közönséges helyen lett meg tisztulása után vette magának, itt lakó néhai Tavaszi János özvegyét Rátz Ilonát és idejött laknifiul. " 1781. január 17. „Itt lakó ifjú Somogyi István néhai Otsénben lakó Kun Istvánnak árva hajadon lányát Pannát, mint mostoha húgát, minekutánna esztendeig gyakorlott paráználkodásokból, mindketten közönséges helyen megtisztultak volna." 1791. február 2. „Ifi. Szél János vette Borjáti Mihály hajadon, de terhes leányát, Sárát. "

m Sorolhatjuk a példákat a decsi tanácsülési jegyzőkönyvekből is: „ Torméz András felesége Körmöndi Jutka törvényes büntetéssel 12 korbáts büntetést kapott azért, hogy Or. Döme István fia, ifjú Döme Jánossal 3or Minthogy Dorkó András Pál fellyebb azt vallotta, hogy ötét a feleségéhez Berekali Judithoz, erővel verték, de ki verte azt soha meg nem mondotta: ennek is végére akarván járni a Gyűlés maga eleibe állította Dorkó A(ndrás) Pálnak két Testvér/eket úgymint Dorko Judithot és Dorko Sárát akiről állítódott hogy az öcsökkel erővel vetették el Berekali Juditot - Dorko Judith magát a Gyűlés előtt kitisztította azt válván alhatatossan hogy ö ebben az erőltetésben legkisebbet sem tud, Dorko Sára pedig azt állította hogy Berekali Judith édes Anya Fekete Éva által izengetett hozzájok hogy a lányát vegyék el az Occsöknek 4szer Berekali Judith édes Anya nem lévén jelen e Gyűlésben ott magát nem menthette, hanem ezen vád hallására Jan(uár) 22kén a Prédikátor és Helység Bírája Nyéki Gergely előtt a Parochiális háznál rettenetes átkozodások között állította hogy ö soha senkihez nem ízent, azért hogy az ö leányát Dorko A(ndrás) Pál elvegye - h(ane)m minekutánna két betsületes Násznagy által Dorko A(ndrás) Pál a leányát feleségül magának meg keretté, más betsületes embereknek tanátsára is benne megegyezett, hogy leánya Dorkó A(ndrás) Pálhoz menjen, azt reménylvén, hogy Dorko A(ndrás) Pál még fiatal jó ember lesz belőle, anyival inkább mert Dorko A(ndrás) Pál szülei is betsületes emberek lévén azt gondolták hogy jo fának nem fog rósz gyümöltse lenni. Ezt a hosszas panaszt és egymás ellen tett vádakat a Gyűlés már több ízben igyekezett elegyenesiteni, és a nevezett perlekedő feleket mindenkor az együtt lakásra kenszeritete, amit most sem mulatott el, sött hogy jobb gondolatra hozza őket egy hónapot engedett nékik a gondolkodásra. Eltelvén ezen 1838 Esztendőben Febr(uár) 14én az egy holnap, e Gyűlés újra maga eleibe állította Dorko A(ndrás) Pál és Berekali Judith egyenetlen házasokat, kik közzül Dorko András Pál a Gyűlés előtt azt vallotta hogy ö a feleségét ha magát megjobbítja magához veszi. Megkérdezvén hogy kötelezné magát arra hogy felesége eránt tartozó minden kötelességeit azok között különössen a házassági kötelességet telyesiti? ezt felelte ha lehet telyesiti mint eddig. Berekali Judith erre az ajánlásra a Gyűlés által erőltetett a Férjéhez való vissza menetelre, de ö azt vallotta hogy készebb magát elveszteni mint férjéhez többé visszamenni, mert bizonnyal tudja hogy a Férje magát soha meg nem jobbítja: mivel ha két esztendő alatt véle nem közösködött ezután sem fog közösködni. Sött az édes anya sok fenyegetések után is alhatatossan vallotta, hogy készebb lesz leányát holta napjáig tömlötzben tartani mint Dorko A(ndrás) Pálnak többé vissza adni. Ezen panaszokat a Gyűlés már több ízben ésjo leikiesmérettel s figyelmesen kíhalgatván és megvisgálván, minekutánna Dorko A(ndrás) Pálnak többszöri vallástételéböl által látta hogy a közöttök lévő egyenetlenségnek oka főképp az hogy ö tehetetlen és feleségével nem közösködhetik, és hogy tsak azért ajánlotta magát, a felesége visszavételére, mert félt nem tsak az elválást kereső költségeknek megfizetésétől, hanem a Felséges Királyi kegyelmes Pátensben kitett büntetésekiöl is - azomban a felesége eránt való halálos Gyűlölséget nyilvánvalóvá tette - a felesége pedig Berekali Judit hasonlóképp kijelentette, hogy a Férjét halálból gyűlöli - ezen okokra nézve kiadta nikiek az elválást kereshető levelet, minthogy lelkiesmeret szerint való kötelességek elejékbe állítása minden fenyítések által is a békességes lakásra és egyességre nem bírhatta, maga is helyesnek és tanátsosnak tartván, hogy a többször nevezett házasok egymás nélkül ellégyenek, mint holtig gyötrődjenek " ! TMÖL. Fszb. ir. 2084/1862 1 TMÖL. Fszb. ir. 1534/1862. 1 Decs házassági anyakönyvek - A decsi református egyház tulajdonában. 311