Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében
Amikor 1426-ban Ozorai Pipo mezővárosi kiváltságot adott Ozora lakóinak, úgy rendelkezett, hogy a kiváltságlevelet mindig az ozorai plébános őrizze. 73 Úgy véljük, Ozora mezővárossá fejlődésében nagy szerepe volt annak, hogy Pipo kiváltságokkal látta el az ozorai templomokat, s a környékről érkező zarándoklatokkal erősítette a mezőváros kereskedelmi szerepét. Pipo halála után özvegye is fontosnak tartotta, hogy az ozorai kegyhelyeket további kiváltságokkal gazdagítsa. Az ő kapcsolatai a pápai udvarba már nem voltak elegendők, de püspöki búcsúengedélyt tudott szerezni az ozorai kápolnáknak. 1438-ban tehát Ozorai Borbála kérésére Albeni Henrik pécsi püspök negyven napi búcsút engedélyezett az Ozora várában található, Szent Fülöp és Borbála tiszteletére szentelt kápolnát meglátogató híveknek, 74 1447-ben pedig Kálnói András pécsi püspök adott negyven napos búcsút a kápolna részére. 75 Úgy véljük, hogy szintén Pipo kérésére engedélyezett a pápa 1420 április 12-én búcsút a Sakol-i Szent András plébániatemplomot felkeresőknek. 76 Véleményünk szerint ez a település a mai Nagyszokollyal azonos, mely ebben az időben szintén az ozorai uradalomhoz tartozott. 77 Ugyancsak Pipo állhatott annak a búcsúengedélynek a hátterében, amelyet 1424. december 30-án Zsigmond király kért V. Márton pápától a korábban fából, majd kőből épült, Szent György mártír tiszteletére szentelt sólyagi plébániatemplom számára. 78 Sólyag település ugyanis a mai Szakály határában állott, s a környék Hőgyész és Kurd is Pipo birtoka volt. 79 Ozorai Pipo példáját több birtokos is követte a megyében. 1402. június 2-án az ábrahámi ciszterci apátság fordult IX. Bonifác pápához és a váraljai Szűz Mária templomot felkeresőknek és fenntartásához segítő kezet nyújtóknak búcsút kért. A pápa a négy nagy Mária ünnepen, (Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Nagy- és Kisboldogasszony) a templomot kegyesen látogatóknak engedélyezett 3 évi és háromszor negyvennapi búcsút. Váralja lehetett megyénk egyik jelentős Mária kegyhelye. 80 1408. november 21-én Alsáni Bálint pécsi püspök és bíboros fordult kérvénnyel az Ariminiben tartózkodó pápához. XII. Gergely a bíboros kérésére egy évi és 40 napi búcsút engedélyezett mindazoknak, akik bűneiket megbánva és meggyónva Keresztelő Szent János születése napján felkeresik a Szász mezővárosban Bálint bíboros és mások által alapított Keresztelő Szent János kápolnát. 81 1431. májusában a mucsi Szent István király plébániatemplom látogatóinak engedélyezett búcsút a r 82 papa. 1432. január 30-án Tamássy László és Henrik fordultak a pápához azzal a kéréssel, hogy a Tamási mezővárosban levő, Szent István király tiszteletére szentelt plébániatemplom és az ugyancsak Tamásiban álló, általuk újonnan építtetett, Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolna látogatói részére búcsút engedélyezzen. Emellett azt is kérték, hogy a plébános minden évben egy napon feloldozást adhasson olyan esetekben is, amelyek a püspököknek voltak fenntartva. 83 Tamássy László királyi főajtónállómester, a tamási Szent István-templom kegyura a következő évben, 1433-ban újra búcsút kért a Szent István-templom 84 szamara. 1433-ban népes kísérettel érkezett Rómába Zsigmond király, hogy a pápa német-római császárrá koronázza. Az uralkodó július 13-án azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy a kíséretében lévő lovagoknak ingyen állítsák ki a pápai bullákat. 85 Ezt a kedvezményt kihasználva többen is búcsúkiváltságot kértek kegyúri templomaik részére. 1433. július 13-án Beltz-i János fia Dénes kért búcsút a kajdacsi Kisboldogasszony plébániatemplomnak. Ez 3 WENZEL IV. 617. 4 DL 88142. 5 DL 88142. 6 LUKCSICS I. 268., ZSKO VII.373. 7 Ozorai Pipo emlékezete 74. 8 LUKCSICS 1931,1. 164. 9 CSÁNKI 430, Ozorai Pipo emlékezete 75, 86. 209. sz. jegyzet 0 Mon.Vat 1/4. 443. ] ZSKOII/2. 186. 2 LUKCSICS 1938, II. 48. 3 LUKCSICS 1938, II. 56-57. 4 LUKCSICS 1938, II. 79. 5 FRAKNÓI 1893, 3-4. 273
