Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Kiss Attila: Észrevételek a „tokuz-oguz problémá”-hoz

Kiss Atilla Észrevételek a „tokuz-oguz problémá"-hoz Összefoglalóan így nevezhetjük azt a problémakört, amely átfogja az oguz törzsek kapcsolatát az ujgurokksl, a két törzscsoport létszámát, és azok egymáshoz való viszonyát. A kutatás évtizedek alatt sem tudta feloldani a javasolt megoldások közötti eltéréseket; konszenzus mindössze abban figyelhető meg, hogy az oguz és ujgur törzsek a tokuz-oguz konföderációhoz tartoztak. Az alábbiakban összefoglalom a kérdésről alkotott eddigi fontosabb véleményeket és megkísérlem feloldani a tárgyhoz kötődő ellentmondásokat. Források és értelmezések A kilenc törzsből álló oguzok vezértörzse a kínai források tanúsága szerint az ujgurok törzse volt; ez a legnagyobb oguz törzs ugyancsak kilenc törzsből állt. Mind az oguzok, mind az ujgurok kilenc törzsét felsorolják kínai kútfők.

1 A probléma két forráspasszusból, illetve azok összemosásából következik. Az egyik ilyen adat a Sine-uszu rovásfelirat egyik sora, amely az ujgur kagán népét on ujgur tokuz oguz azaz tíz ujgur kilenc oguznak nevezi.

2 Czeglédy Károly korai álláspontja szerint a kilenc törzsből álló oguzok a 7. század elején az ujgurok vezetésével egyetlen tíz törzsből álló ujgur nevű törzsszövetségbe tömörültek. Csak így érthető szerinte a feliratból idézett „on ujgur tokuz oguz" megnevezés, azaz: „az on ujgur név a névadó egy ujgur és a kilenc oguz törzs együttesének a megjelölése." A név második felét ismétlésnek tartja, a törzsszövetség zömét kitevő oguz törzsek reprezentációjának.

3 Az ujgur törzseket valóban említi a Szuj-su, mint a Tola folyótól északra lakó t'ie-lö [tiele] törzset, még kilenc törzs mellett. Azonban ebből a tíz törzsből a 6, 7, 8. neve nem hiteles.

4 Már ezzel is elesne Czeglédy elgondolása, már ami az ujgurok vezette tízes törzsszövetséget illeti, de Czeglédy azt is állítja, hogy ezt a tízes szerveződést „egy ujgur és kilenc oguz törzs együttese" adja. Csakhogy a T'ang-su oguz törzsnévlistájában a Szuj-su által felsorolt, Czeglédy szerint oguz, törzseknek csak töredéke, névszerint a P'u-ku, a Pa-ye-ku (bayarku, korábbi olvasata bay'irqü), a Hun és maga az ujgurok törzse szerepel. Erre a forrásra alapozni egy ujgurok vezette tízes ujgur-oguz föderációt nem lehet. Másfelől úgy tudjuk - és maga is ezt írja -, hogy az oguzoknak is és az ujguroknak is kilenc törzsük van. Ráadásul a kínai források kilenc oguz törzse között ott van az ujgur is, tehát az nem független a kilenc oguz törzstől, hanem annak része. Arról nem is beszélve, hogy a sine-uszui adat visszavetítése erre a korra indokolatlan. Nem úgy a 8. század közepére vonatkoztatva. A felirat ugyanis az ujgur hatalom kialakulása alatti időről tájékoztat minket, amikor az „on ujgur tokuz oguz" elnevezésnek már volt értelme. Ekkor az ujgurok vezére, a tokuz-oguz kagán titulust viselte, ami meg is felelt a realitásnak. A kilenc altörzsű ujgurok pedig azért vehették fel az „on ujgur" nevet, mert a Türk Kaganátus helyét betöltve maguk is türk mintára szervezték meg birodalmukat, azaz két-két, egyenként öt törzset számláló szárnyra osztva fel azt.

5 Hasonló megfontolásokból kell elvetnünk Pulleyblank magyarázatát is. Nézete szerint a kínai évkönyvírök összekeverték a kilenc törzsből álló oguzokat az ugyancsak oguz, és szintén kilenc altörzsű vezértörzsükkel, az ujgurokkal. Ezek az ujgurok a Sine-uszu felirat alapján tíz törzsből álltak, és csak a kínai szerzők ilyenféle figyelmetlensége az oka, hogy önkényesen elhagytak egy ujgur törzset. Ilyenformán állna 1 A kínai forrásból adatolható kilenc oguz törzs a következő: Hui-ho, azaz az ujgurok; P'u-ku; Hun; Pa-i-ku illetve Pa-ye-ku; T'unglo; Sse-kie; K'i-pi; A-pu-sse; Ku-lun-wu-ku (Liu 1958, 592; 831. jegyzet). Az oguzok kilenc törzse mellett az ujgurok kilenc törzse is fennmaradt kínai átírásban. Ezek a következők: Yo-lo-ko; a feliratokban Yaylaqar. Ez volt az ujgur kagán törzse. Hu-tu-ku; Tu-lowu illetve K'iü-lo-wu; utóbbijavított forma kifogástalanul egyezik a küräbir alakkal. A név nem török eredetű. Mo-ko-si-ki; A-wucö; Kosa; e törzs neve világosan qasar, mely alak a qazar régebbi változata; Hu~wu-su; Yo-wu-ko; Hi-ye-wu (LIGETI 1986, 336337). 2 BERTA 2004, 301, 3 CZEGLÉDY 1949, 293-295. 4 LIGETI 1986,333 5 Ezt egyébként Czeglédy is leírja: „A tízes felosztáson belül ugyanis az oguz-uygur törzsek ugyanúgy két-két ötös csoportot alkottak, mint a keleti türkök, akiknél szintén Töles és a Tardus volt a törzscsoportok neve" (CZEGLÉDY 1963, 458). Lásd még CZEGLÉDY 1949,295. 237