Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

Csekő Ernő Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon „Megjelenik szemeim előtt a Dunántúl halmai alatt elterülő kicsiny városunk és szívemnek a távolban is jól esik a családi tűzhely ide ragyogó, tiszta fénye. " - írta 1895-ben született Szülőföld és haza c. írásának kezdő soraiban ifj. Leopold Lajos.

1 Eme nosztalgikus hang nem a távolbaszakadt emlékezőnek a hangja. Leopold mindössze 15 évesen, a ciszterciek bajai főgimnáziumának hatodik évfolyamos tanulójaként vetette az előbbieket papírra. Vélelmezhetően a szekszárdi polgári iskola elvégzése után 1893-ban kezdődő gimnáziumi évek, illetve azt követően kinéző felsőfokú tanulmányok kelthették a 15 éves diákban a szülővárostól való búcsúzás érzetét, amit tükröz írásának folytatása is: „Ez a szülőföld. Ez a múlt. A szülőföldhöz, a múlthoz, az édes és drága gyermekkori emlékekhez való ragaszkodás az emberi szív legszentebb érzelmei közé tartozik. "

2

. S bár több korabeli szekszárdi számára - így például a neves kortárs és barát, Babits Mihály, vagy épp Dienes Valéria esetében is - a felsőbb iskolai tanulmányok más városban történt megkezdése ténylegesen a szülővárostól való eltávolodás kezdetének bizonyult, ez ifj. Leopold Lajosra nem volt érvényes. Budapesten folytatott egyetemi tanulmányait követően ugyanis visszatért Szekszárdra, és az 1920-as évek elejéig, több mint negyvenéves koráig itt is élt. Szülővárosához, Szekszárdhoz fűződő kapcsolatáról, szülőföldje iránt viselt érzelmeiről a legutóbbi évkönyvben megjelent If. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányomban már szóltam.

3 A következőkben a Szekszárdon eltöltött négy évtizedről lesz szó, megpróbálván tételesen feltárni Tolna megye székhelyén eltöltött életének szakaszait, számbavenni itteni ténykedésének, működésének különféle rétegeit. Ifj. Leopold Lajosról (1879-1948) eddig részletes életrajz nem született.

4 E tanulmány megírásával - és azt megelőző aprólékos kutatással

5 - részben ezt a hiányt szerettem volna pótolni, persze rögtön hozzáfűzve, hogy a tanulmány nem öleli fel egész életét, így annak második fele még feldolgozásra vár. Ifj. Leopold Lajos a honi társadalomtudomány XX. század első harmadára eső történetének számottevő alakja, szociológusként, agrárszociológusként, agrárgazdaságtani szakemberként is eredetit alkotott. így életének feltárására, életrajzának megírására már ez is elegendő indokul szolgálhatna, azonban élete, szélesebb kontextusba helyezve (családi háttér, származás, értékrend) a társadalomtörténet érdeklődésére is számot tarthat. Megörökítésre késztet személyes teljesítménye, egyénisége, jelleme is, és az a közéleti ethosz, magatartás, ami szintén jellemezte. Mindezek már önmagukban elégségesnek tűnnek, hogy az eddigieknél nagyobb figyelem és megbecsülés érje ifj. Leopold Lajost szülővárosa részéről. Ennek elősegítése mellett az a tény, hogy Leopold a XX. század első két évtizedében fontos, bizonyos területeken pedig kimagasló szerepet játszott Szekszárd életében, még szükségszerűbbé teszik, hogy e tanulmány helyi kiadványban, jelesül a múzeumi évkönyvben jelenjék meg.

6 I. A Leopoldok Szekszárdon A Leopold família szekszárdi jelenlétének megalapozói Leopold Izsák és felesége, Fischel Johanna voltak, akik az 1820-1830-as évek fordulóján érkezhettek Szekszárdra. Egyelőre azt sem lehet bizonyosan 1 Tanulók Lapja 1895, 235.; Itt jegyzem meg, hogy az idézett forrásokat szöveghűen, de a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm. 2

Uo. 3 CSEKŐ 2006a 4 Ifj. Leopold Lajossal, életével foglalkozó munkáim (CSEKŐ 2006a., CSEKŐ 2006b.) megjelenése előtt a legrészletesebb életrajz E. Bártfai László nevéhez fűződik. (E. BÁRTFAI 1987a.; E. BÁRTFAI 1987b. 407-420) Ifj. Leopold Lajosra vonatkozóan adatokkal szolgáló munkákról, a szülővárosában tapasztalható viszonylagos ismeretlenségéről ld. CSEKŐ 2006a, 342-344. 5 Az időigényes, aprólékos adatgyűjtéssel járó kutatást nagyban segítette, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára továbbra is az egyik legkutatóbarátabb közlevéltárként rugalmasan és gyorsan szolgálja ki a kutatókat. Külön köszönöm Rúzsa Éva főlevéltáros segítségét, aki számos Leopold családdal kapcsolatos iratra hívta fel a figyelmemet. 6 E tanulmánynak persze nem feladata, hogy ifj. Leopold Lajos tudományos munkásságával, műveivel részletesebben foglalkozzon. Szekszárdhoz, Tolnavármegyéhez kapcsolódó munkásságáról ld. CSEKŐ 2006a, 361-376.; Agárszociológiai munkásságáról: CSEKŐ 2006d.; E. Bártfai László hivatkozott művei mellett bővebben foglakoznak társadalomtudományi működésével: BERTALAN 1977.; HALMOS 2005. 413