Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17–20. században
Balázs Kovács Sándor A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17-20. században Sárköz A Sárköz nevét Sárkez alakban egy 1459-ből származó oklevél említi elsőnek. Bodrogközhöz és Rábaközhöz hasonló népi eredetű vízrajzi tájnév, amely a Sár(víz) és a Duna folyó közti területet jelöli. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, idők folyamán azonban nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is lett, és ezért a két önálló tájat újabban Tolna megyei és kalocsai Sárköz néven különböztetjük meg egymástól. A magyar tájnyelvek világa iránt érdeklődő kutató a Sárköz szó esetében meglepő ellentmondással találja magát szemben a 21. század elején. Egyik oldalon tapasztaljuk, hogy a Sárköz kifejezés a magyar közvélemény számára egy Tolna megyei tájat: Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis községek területét jelenti. Ezt a szemléletet sugallják a népművészeti boltok kirakatai, ahol a „sárközi szőttesek" és más hasonló „sárközi" árucikkek Tolna megyéből, jórészt Decsről és Ocsényből származnak. A „sárközi" jelző a tudományos irodalomban is jobbára a nevezetes négy és fél Tolna megyei falura (a fél falu: a bátai reformátusokat takarja, akik szintén ide tartoznak) vonatkozik. Másrészt szintén forrásokban tapasztaljuk, hogy a korábbi irodalomban, a népi szóhasználatban és a történeti forrásokban Kalocsa városa Duna balparti környékét is Sárköznek nevezték. (Sőt Szatmár megyében is van egy Sárköznek nevezett tájegység. Az itteni Sárköz a Szamos és a Túr között fekvő síksági terület, Szinyérváralja és Túrterebes környéke. A 18-19. században Szatmár megye egyik járását alkotta, a Szamoshát és a Túrhát része. 2 ) A magyar néprajztudomány történetére tekintve látjuk, hogy a néprajzi irodalomban a Duna tájékán két Sárköz szerepel: 1. Az ún. Tolna megyei Sárköz: Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis helységek területe. A táj némely szerzőnél Bátával, az itt élő református lakossággal is kiegészül, másoknál egész Bátával. A tájnév előfordul „Tolna megyei" jelzővel és anélkül egyaránt. 2. Az ún. Kalocsai Sárköz az Ordas, Kecel, Szeremle háromszögbe eső terület. A tájnév helyben használatos jelző nélkül is, az országos irodalomban, az 1950-es megyerendezés óta a „Kalocsai" jelzővel illetik. A két táj Bogyiszló és Szeremle térségében érintkezik egymással. A szabályozott medrü Duna folyik köztük. 3 A Sárköz szó a néprajzi szerzők többsége számára a két világháború között, a 20. században szűkült le a Tolna megyei nevezetes négy és fél falura. E leszűkülésnek azonban nyomait már a 19. század végén is megtaláljuk. Baksay Sándor református püspök írta 1896-ban: „Szegzárdon alul, jobbra hagyva az ős öreg szilfát, melyet a hagyomány Béri Balogh Ádám kurucz generális nevével köt össze (Balog fája), egyenes déli irányban, le Báttaszékig, csinos, sőt ízléssel épült borházakkal, villákkal behintve látjuk a hegyoldalt. Öt-hat népes község minden egyes lakosának van itt szőleje (ma kukoriczaföld) és a szőlő lábjában háza, ólja, istállója, különb mint odahaza. E vidék népe két háztartást visz, az esztendő külön-külön időszakához képest: egyet otthon falujában és egyet a hegyen, emezt nagyobb kényelemre rendezve be, mint amazt. Emezt inkább, mivel ide pihenni tér, s itteni foglalkozása, ha munka is, de szőlő-munka, mely félig ünnepszámba megy, mivel hűvös lombok között folyik, s nem kénytelen vele sietni az ember, mint a mezei munkával. Azonkívül aratástól szüretig ez az ö nyaralóhelyük; ide járnak ki, itt heteinek, kivált a fiatalabb fehérnép, fürödve a levegőben, és őrizve a szőlőt; kötni, varrni, szávonyaszni kendőit, csipkéit, fehérneműit. E hegyláncz lejtőiről az egész Sárközséget belátja az ember; azt a több mint 100 kilométernyi nagy és termékeny fekete talajú lapályt, mely Pakstól Báttáig a Duna jobb és bal oldalán, emitt a szegzárdi hegyek, 1 KATONA 1962. 5. 2 KOSA - FILEP 1978. 164. 3 BÁRTH 1998.211. 171
