Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Október 23. - János nap Az októberi Jánoshoz régen az a szokás kapcsolódott, hogy most már el kell kezdeni a szobai világítást, nem lehet tovább halogatni, akármilyen drága is a „petró". Az időjárást illetően azt mondták: "János napi zivatar 40 napig elkavar. " A termésre vonatkozott a következő rigmus: „János nap, ha borús, a termés igen dús ". Október 26. - Dömötör napja A keleti egyház kedvelt szentje. Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözest rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Vendel napja mellett Dömötör az ősi pásztorünnepek másik híres napja. A juhászok ünneplik. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgáltatásaikat. Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon ", azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör: a tél immár reánk tör. " Október 28. - Simon Júdás napja Télkezdő, valamint idő- és termésjósló napnak tartották. Ezért szerepelhetett az Mil-es kalendáriumban a következő versike: „Simon, Júda, ha mind Szent Mártonig fénlik, A gabona bőven terem, azt reménlik." Időjósló nap lévén, a nap időjárásából a téli időjárásra lehet következtetni. A dombóváriak úgy tudják, hogy ha Simon Júdás fagyos, szeles, akkor zord télre kell számítani: „Simon Júdás, jaj teneked pőre gatyás. "

154 Időjárási és gazdasági határnap is volt. Október 31. - Farkas napja Jó termőnap. Mindenütt az a vélemény alakult ki, hogy Farkas napján kell ültetni a fákat. A Farkas napján gondosan, megfelelő módon ültetett gyümölcsfa, bokor biztosan „megfakad", és jövőre már terméssel kedveskedik elültetőjének, gazdájának. XI. November - Szent András hava vagy Nyilas hava - Őszutó hó A november uralkodó csillagképe a Nyilas. Ez a hónap az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember. " Márton madara, a holló is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva. Novemberben lehetett fokhagymát, vöröshagymát duggatni, az őszi szántást végezni. A dombóvári regula szerint: „Ha dörög még Novemberben: Bőség lesz a jövő évben. Hogyha fehér Mindszent napja (1) Meleg fordul Sz. Mártonra (11) Ha Márton nap tiszta, hideg: Ugy ne várjunk hosszú telet. Minél hidegebb van e nap: Karácson annál több fényt kap. Márton lud fehér mellcsontja, A telet havasnak mondja. Ha Mártonkor esik, s megfagy: Drágaság lesz, még pedig nagy. Minnél később hull le a hó: Annál üresebb lesz a hordó. MARGALITS 1896. 150. 269